|
(MTI) - Pápua Új-Guinea mellett egy természetes tengeri laboratórium folyamatai arra engednek következtetni, hogy a savasodó óceánok még az évszázad vége elõtt súlyos csapást mérnek a korallzátonyokra.
Az említett helyszínen egy szunnyadó vulkán lejtõirõl szén-dioxid buborékol a vízbe, enyhén savasabbá téve azt. A "laboratórium" hûen mutatja a jövõbeli körülményeket, amennyiben a szén-dioxid-kibocsátás továbbra is a jelenlegi ütemben zajlik - írják amerikai, német és ausztrál kutatók a Nature Climate Change címû szaklapban.
Az óceánok elnyelik az emberi tevékenységek nyomán a légkörbe jutó szén-dioxid egy részét, így az óceánok egyre savasabbá, máshogy szólva kevésbé lúgossá válnak. Ennek köszönhetõen a korallok és más tengeri állatok egyre kevésbé lesznek képesek meszes vázat kialakítani.
A tengervíz átlagos pH-ja 8,1; ez már 0,1 tizeddel alacsonyabb, mint az ipari forradalom elõtti idõkben. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) elõrejelzései szerint a század végére a növekvõ kibocsátásoknak köszönhetõen a pH akár 7,8-ra is csökkenhet.
A pápua új-guineai helyszínen kevés korallfaj él meg 7,8-as pH-érték mellett. A zátonyokat a Porites nembe tartozó ágnélküli korallok dominálták. A fajokban gazdag korallzátonyokat ezzel szemben szerteágazó, összetett formációk jellemzik. Az egyszerû alakzatok jóval kevesebb faj számára nyújtanak élõhelyet, környezetük ezáltal jóval sérülékenyebb mindennemû behatással szemben - közölte Chris Langdon, a Miami székhelyû Rosenstiel School of Marine and Atmospheric Science korallszakértõje a BBC-vel (www.bbc.co.uk).
A vizsgált helyszín még savasabb, 7,7-es pH-jú részén teljesen megszûnt a korallképzõdés, az aljzatot tengeri füvek uralták, de leveleikrõl hiányoztak az amúgy ott élõ meszes vázú csigák.
A kutatócsapat hangsúlyozza, hogy a Pápua Új-Guinea mellett megfigyelt körülmények jobbak, mint a jövõben várhatóak. A savas zónák ugyanis rendszeresen kapnak a környezõ, egészséges koralloktól lárvautánpótlást. Amennyiben azonban az alacsony pH óceánok-szerte eluralkodik, sehonnan nem érkezik majd utánpótlás.
Ezen kívül a vizsgált helyszín koralljait csak minimális mértékben érték más negatív hatások, mint amilyen a halászat, a szennyezõdés vagy a betegségek. Ehhez képest egy nagyszabású tanulmány nemrég azt a következtetést vonta le, hogy a korallzátonyok háromnegyede veszélyeztetett, elsõsorban a romboló és kizsákmányoló halászat révén.
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!