A fĂ©rfi, aki láthatĂłan mindent elĂ©rt - jellemzi a nemi erõszak kĂsĂ©rlete miatt szombat eset õrizetbe vett Dominique Strauss-Kahn IMF-vezĂ©rigazgatĂłt az AFP francia hĂrĂĽgynöksĂ©g.
A portrĂ© kiemeli, a csodás karrier csĂşcsa az lett volna, ha a jövõ Ă©vi választáson Franciaország elnökĂ©nek választják Dominique Strauss-Kahnt. Ehhez kĂ©pest vasárnap hajnalban a 62 Ă©ves francia pĂ©nzĂĽgyi szakembert hivatalosan is megvádolták egy New York-i szálloda 32 Ă©ves szobalánya elleni nemierõszak-kĂsĂ©rlettel, nĂ©hány Ăłrával korábban pedig közvetlenĂĽl felszállás elõtt rendõrök kĂsĂ©rtĂ©k le az Air France párizsi járatárĂłl. Mivel egyĂĽttmĂ»ködött, a bilincselĂ©st legalább megĂşszta. A megalázĂł fordulat egy olyan ember Ă©letĂ©ben következett be, aki mostanáig gondosan Ă©pĂtette hĂrnevĂ©t mint ismert közgazdász Ă©s ĂĽzletbarát szocialista politikus, aki nekilátott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mĂ»ködĂ©sĂ©nek megreformálásának, miután 2007-ben a szervezet vezĂ©rigazgatĂłjának választották. A szakembert sokan gondolták a 2012-es francia államfõ-választás egyik esĂ©lyesĂ©nek, annak ellenĂ©re, hogy hivatalosan nem jelentette be indulását. Az angolul Ă©s nĂ©metĂĽl is kiválĂłan beszĂ©lõ, õsz hajĂş Dominique Strauss-Kahn elismert egyetemi oktatĂł volt, a tehetsĂ©ges szĂłnok politikuskĂ©nt is nagy tekintĂ©lyt vĂvott ki magának, mint Franciaország pĂ©nzĂĽgyminisztere. 1997 Ă©s 1999 közötti hivatali ideje alatt rĂ©sztvevõje lehetett a közös eurĂłpai pĂ©nz, az eurĂł bevezetĂ©sĂ©rõl szĂłlĂł tárgyalásoknak, Ă©s sikerĂĽlt legyĂ»rnie szocialista párttársai privatizáciĂłs ellenĂ©rzĂ©seit, pĂ©ldául a France Telecom magánosĂtásakor. A 187 államot tömörĂtõ, washingtoni szĂ©khelyĂ» IMF vezĂ©rigazgatĂł-jelöltjekĂ©nt a szervezet megreformálását ĂgĂ©rte. Azt mondta, a valutaalapnak kĂ©pesnek kell lennie a nemzetközi közössĂ©g pĂ©nzĂĽgyi stabilitásának elõmozdĂtására, de közben segĂtenie kell a növekedĂ©st Ă©s a foglalkoztatást is. Strauss-Kahn egy elõkelõ párizsi elõvárosban, Neuilly-sur-Seine-ben szĂĽletett zsidĂł család gyermekekĂ©nt 1949-ben. Gyermekkorát rĂ©szben a gyarmati MarokkĂłban töltötte. Tanulmányait francia elitegyetemeken, a Paris Institute of Political Studies-ban Ă©s az Hautes Etudes Commerciales-ben vĂ©gezte. 1986-ban kezdett politizálni, amikor a Francia-Alpokban lĂ©võ Felsõ-Savoya megye egyik nemzetgyĂ»lĂ©si kĂ©pviselõjĂ©vĂ© választották. 1988-ban már egy párizsi körzetbõl kerĂĽlt be a törvĂ©nyhozásba. 1997-ben lett pĂ©nzĂĽgyminiszter, de kĂ©t Ă©vvel kĂ©sõbb távoznia kellett, mert azt állĂtották rĂłla, hogy illegális pĂ©nzĂĽgyi támogatást kapott egy egĂ©szsĂ©gbiztosĂtási alaptĂłl. 2001-ben tisztázták a vádak alĂłl. Strauss-Kahn felesĂ©ge a nála egy Ă©vvel idõsebb, amerikai szĂĽletĂ©sĂ» Anne Sinclair, az egyik legnĂ©pszerĂ»bb francia televĂziĂłs ĂşjságĂrĂł. Az IMF vezĂ©rigazgatĂłja 2008-ban lebukott, mert viszonya volt egy magyar beosztottjával, Nagy Piroskával. Az ĂĽgyet a valutaalap vezetĂ©se is vizsgálta, Ă©s vĂ©gĂĽl azt derĂtettĂ©k ki, hogy a nõ önkĂ©nt ment bele a viszonyba, Ă©s nem kapott azĂ©rt cserĂ©be semmilyen elõnyt fõnökĂ©tõl. VĂ©gĂĽl 2008 oktĂłberĂ©ben nem Strauss-Kahnnak, hanem a magyar közgazdásznak kellett otthagynia az IMF-et, de az igazgatĂłság kemĂ©nyen bĂrálta a vezĂ©rigazgatĂłt is.
|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!