|
Egyelõre tanácstalan a Nemzetközi Valutaalap, mert nemi erõszak kísérlete miatt õrizetbe vették és idõközben hivatalosan is megvádolták vezérigazgatóját, a francia Dominique Strauss-Kahnt.
A botrány nagyon kínosan érinti a világ pénzügyi rendszerének egyik tartóoszlopaként mûködõ szervezetet, amely egyszer már megbocsátott egy nõügyet vezetõjének.
Dominique Strauss-Kahnt a New York-i John F. Kennedy repülõtéren szedték le az Air France Párizsba tartó járatáról, miután egy szállodai szobalány feljelentette, mert meg akarta erõszakolni õt.
A mostani vádak elég alapot jelenthetnek a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), hogy elmozdítsa posztjáról vezérigazgatóját. Azt még a 62 éves Strauss-Kahn közvetlen környezetébõl sem tudták megmondani, hogy az alap vezérigazgatója elismerte vagy visszautasította a vádakat, ugyanis sem az IMF szóvivõje, sem a pénzügyi szakember ügyvédje nem rendelkezett szombatról vasárnapra virradó éjjel elég információval az ügyrõl.
A Valutaalap most lépett története egyik legkritikusabb idõszakába, meg kell birkóznia a világgazdasági válság következményeivel és az eurózóna is krízisben van. Az IMF delegációja kedd óta az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank küldöttségével együtt Athénban tárgyal arról, hogy milyen feltételekkel kaphatja meg Görögország a 2010 májusában megítélt óriáskölcsön ötödik részletét. A 30 milliárd eurós görög hitel a legnagyobb összegû forráskihelyezés a Valutaalap történetében. Az IMF-nek ráadásul hamarosan zöld utat kell adnia egy hasonlóan nagy összegû portugál kölcsönnek is.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei hétfõn ülnek össze Brüsszelben, a találkozón Strauss-Kahnnak is részt kellene vennie. Ugyancsak hétfõn határozna az IMF igazgatósága az Írországnak decemberben megszavazott 22,5 milliárd eurós hitel második és harmadik részletének kifizetésérõl.
Valószínû, hogy ezen a vezetõségi ülésen szó lesz a szervezeten belül egyébként kedvelt és elismert vezérigazgató erõszakkísérletérõl is. Strauss-Kahn egy másik nõügyét már tárgyalta a testület, 2008 januárjában a pénzügyi szakember ugyanis nagyon közeli kapcsolatba került egy magyar beosztottjával, Nagy Piroskával. Akkor egy washingtoni ügyvédi irodát is be kellett vonni a vizsgálatba, ami bebizonyította, hogy a nõ önként ment bele a viszonyba, és nem kapott azért cserébe semmilyen elõnyt fõnökétõl. Végül 2008 októberében nem Strauss-Kahnnak, hanem a magyar közgazdásznak kellett otthagynia az IMF-et, de az igazgatóság keményen bírálta a vezérigazgatót is.
A Valutaalap vezetésének a közeljövõben nem kell határozni Strauss-Kahn esetleges menesztésérõl, a testület ugyanis hozhat döntéseket a vezérigazgató nélkül is, és ideiglenesen az elsõ helyettes, az amerikai John Lipsky vezetheti az intézményt.
Az IMF magatartási kódexe szerint a társaság alkalmazottainak "a legmagasabb szintû etikai normáknak" kell megfelelni, köztük a feddhetetlenség, a pártatlanság és a diszkréció követelményeinek. A szabályok súlyos megsértése fegyelmivel vagy elbocsátással is járhat.
Ha Strauss-Kahnt bármilyen okból leváltják vagy eltávolítják az igazgatóságból, akkor munkaszerzõdése szerint éves fizetése hatvan százalékát kell megkapnia végkielégítésként.
Az IMF - a Független Hírügynökséghez is eljuttatott - hivatalos közleményében Caroline Atkinson külkapcsolati igazgató azt írta, a szervezet nem kommentálja vezetõje letartóztatását.
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!