Az 1956-os forradalom után szinte azonnal megindultak az amerikai kormányzati és magánsegélyek Magyarországra. Glant Tibor, a Debreceni Egyetem Észak-Amerikai Tanszékének docense a Független Hírügynökségnek elmondta: Elvis Presley 1957. januári tévés szereplése inkább azért volt fontos, mert óriási súlya volt annak, hogy az "egyes számú médiasztár" a nagyközönség figyelmét is ráirányította a nálunk zajló eseményekre.

Elvis Presley valĂłban fontos szerepet jĂĄtszott, de inkĂĄbb arrĂłl van szĂł, hogy "belobbantotta a szikrĂĄt", hiszen az amerikai segĂŠlyek mĂĄr azelĂľtt megindultak MagyarorszĂĄgra, hogy az ĂŠnekes mozgĂłsĂ­totta volna a nagykĂśzĂśnsĂŠget. A magyar forradalom utĂĄn egyrĂŠszt elindult egy amerikai kormĂĄnyzati program a menekĂźltek letelepedĂŠsĂŠre ĂŠs ĂĄtkĂŠpzĂŠsĂŠre, mĂĄsrĂŠszt szĂĄmos magĂĄnakciĂł is indult, amelyben segĂŠlyszervezetek is rĂŠszt vettek. Elvis Presley ezeknek az akciĂłknak a mĂŠdia rĂŠszĂŠbe tudott bekapcsolĂłdni - mondta Glant Tibor, az "EmlĂŠkezzĂźnk MagyarorszĂĄgra 1956 - TanulmĂĄnyok a magyar forradalom ĂŠs szabadsĂĄgharc amerikai emlĂŠkezetĂŠrĂľl" cĂ­mĂť kĂśnyv szerzĂľje.
Az 1956-os magyar forradalom utĂĄni elsĂľ amerikai mĂŠdiaesemĂŠny mĂĄr karĂĄcsony kĂśrnyĂŠkĂŠn lezajlott, amikor Richard Nixon akkori alelnĂśk 1956. decemberĂŠben az osztrĂĄk-magyar hatĂĄron talĂĄlkozott a magyar menekĂźltekkel. Nixon a lĂĄtogatĂĄs utĂĄn javaslatot tett a bevĂĄndorlĂĄssal kapcsolatos amerikai tĂśrvĂŠnyek mĂłdosĂ­tĂĄsĂĄra, ĂŠs ezzel pĂĄrhuzamosan mĂĄr futott egy kormĂĄnyzati pĂŠnzĂźgyi tĂĄmogatĂĄskĂŠrĂľ program a televĂ­ziĂłban. Ezek utĂĄn kĂźlĂśnbĂśzĂľ tĂŠvĂŠtĂĄrsasĂĄgok is szerveztek hasonlĂł jellegĂť programokat, ĂŠs Elvis Presley nyilvĂĄn egy ilyen akciĂłba kapcsolĂłdott be, hiszen az Ăľ vilĂĄga a mĂŠdia vilĂĄga volt. "BĂĄr a segĂŠlyprogramok mĂĄr futottak, annak, hogy az egyes szĂĄmĂş mĂŠdiasztĂĄr, Elvis Presley nyilvĂĄnosan, egy nagy nĂŠzettsĂŠgĂť esti tĂŠvĂŠmĂťsorban kiĂĄllt ĂŠs a magyar forradalmĂĄrok tĂĄmogatĂĄsĂĄra szĂłlĂ­totta fel az amerikaiakat, olyan ĂľrĂźletes sĂşlya volt, amit nem szabad alĂĄbecsĂźlni"- fogalmazott az egyetemi docens.
Glant Tibor Ăşgy vĂŠli, hogy a fĂľpolgĂĄrmester szerdai bejelentĂŠse egy szimbolikus gesztus, ami politikai dĂśntĂŠsen alapul. Mint mondta: Budapestnek voltak mĂĄr ElvisnĂŠl sokkal kevĂŠsbĂŠ vĂĄllalhatĂł dĂ­szpolgĂĄrai, ezĂŠrt a docens nem lĂĄt semmi kivetnivalĂłt az Ăśtletben. HozzĂĄtette: RejtĂľ JenĂľrĂľl is elneveztek mĂĄr utcĂĄt Budapesten, mĂ­g Debrecenben sĂŠtĂĄny viseli OrszĂĄgh LĂĄszlĂł professzor nevĂŠt, aki megalkotta az angol-magyar, magyar-angol nagyszĂłtĂĄrakat, vagyis szerinte az Elvis-Ăśtlet is rendben van. Glant Tibor egyĂşttal megjegyezte: "Elvis Presley a maga mĂłdjĂĄn abszolĂşt ĂşttĂśrĂľ jelentĂľsĂŠgĂť zenĂŠsz volt, ugyanakkor voltak sĂśtĂŠt oldalai is. EgyĂźttmĂťkĂśdĂśtt a CIA-val, tulajdonkĂŠppen rĂŠszt vett a Vietnammal szembeni tiltakozĂł mozgalmak megfigyelĂŠsĂŠben ĂŠs alkalmankĂŠnt ezzel embereknek is ĂĄrtott. SzĂłval ez egy tĂśbboldalĂş dolog, egy viszonylag bonyolult emberi tĂśrtĂŠnet, de mindenki azt emeli ki magĂĄnak, amit fontosnak tart".
TarlĂłs IstvĂĄn budapesti fĂľpolgĂĄrmester szerdai sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłjĂĄn jelentette be: dĂ­szpolgĂĄrra avatnĂĄ a fĂľvĂĄros Elvis Presley-t, illetve egy eddig nĂŠvtelen kĂśzterĂźletet nevez el a vilĂĄghĂ­rĂť ĂŠnekesrĂľl. IndoklĂĄsa szerint az amerikai ĂŠnekes 1957. januĂĄr 6-ĂĄn Ed Sullivan tĂŠvĂŠmĂťsorĂĄban elĂŠnekelte a Peace In The Valley (BĂŠke a vĂślgyben) cĂ­mĂť dalt, amellyel egyĂźttĂŠrzĂŠsĂŠt fejezte ki az 1956-os magyar forradalommal ĂŠs egyben adomĂĄnygyĂťjtĂŠsre szĂłlĂ­totta fel az amerikaiakat. TarlĂłs IstvĂĄn Ăşgy fogalmazott: ezt a mĂťsort 30-35 milliĂł tĂŠvĂŠnĂŠzĂľ lĂĄtta AmerikĂĄban ĂŠs vĂŠgĂźl 26 milliĂł svĂĄjci frank ĂŠrtĂŠkĂť segĂ­tsĂŠget kapott MagyarorszĂĄg.