|
Súlyosan sérti a hatalommegosztás alkotmányos elvét és a jogállami büntetõeljárás szabályait az úgynevezett semmisségi törvényjavaslat a Magyar Helsinki Bizottság szerdán közzétett álláspontja szerint. A megfelelõ megoldás az amnesztia alkalmazása lenne. A Balsai István Fidesz-KDNP-s képviselõ által benyújtott önálló indítvány lényege, hogy a 2006. szeptember 17. és október 24. között a fõvárosban a tömegoszlatások idején rendõri eljárás alá vont civilek elleni ítéleteket megsemmisítnék, ha az Országgyûlés elfogadja a javaslatot. Csak azokról az ítéletekrõl van szó, amelyek csak a rendõri jelentéseken vagy a rendõrök vallomásán alapultak.
A törvényjavaslat által megoldani kívánt probléma egyébként a jogvédõk szerint is kétségkívül valós. A Helsinki Bizottság nemcsak a 2006. õszi események kapcsán vitt ügyeiben, de más esetekben is tapasztalta, hogy a rendõrök vallomásai, jelentései olyankor is szolgálhatnak elítélés alapjául, amikor az egyéb bizonyítékok nem támasztják alá, vagy éppen cáfolják a rendõri állításokat.
A jogállamiság szempontjából ennek ellenére rendkívül veszélyes megközelítése a kérdésnek, ha a törvényhozás - átlépve a hatalommegosztás elve által elé állított korlátokat - arra kényszeríti a bíróságokat, hogy saját döntéseiket nyilvánítsák nem létezõnek, megkérdõjelezve ezzel a bírói mérlegelés és döntés legitimitását. Ez az eljárás precedenst teremt arra, hogy a jövõben bármely, törvényhozási hatalommal rendelkezõ politikai erõ utólag semmissé tegye a neki nem tetszõ, vagy érdekeit sértõ bírósági döntéseket.
Ezen túlmenõen a javaslat súlyos zavarokat okozhat a jogalkalmazásban, mert azt az üzenetet hordozza, hogy a rendõrök vallomása nem vehetõ figyelembe a bizonyítási eljárás során, ami összeegyeztethetetlen a szabad bizonyítás rendszerével. Emellett az érintettekre nézve kollektíven sértõ és megbélyegzõ, mivel a választott megoldás azt sugallja: a rendõrök minden esetben hazudtak, amikor tanúvallomást tettek, a bírók pedig minden esetben rosszul döntöttek, amikor hittek a rendõröknek.
Az amnesztia ezzel szemben jogállami megoldás, ugyanis az érintett bírói döntések legitimitásának megkérdõjelezése nélkül, a hatalommegosztás elvének tiszteletben tartásával teszi lehetõvé, hogy a törvényhozás valamely általa sérelmesnek tartott helyzetet általános jelleggel orvosoljon. Az LMP által javasolt közkegyelem ezért alkotmányosan elfogadható eszköz a probléma kezelésére. Annak eldöntése pedig, hogy helyes és indokolt-e közkegyelmet gyakorolni a zavargások során elkövetett cselekményekkel kapcsolatban, politikai értékítélet kérdése.
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!