|
A nagy összegû végkielégítésekre kivetett 98 százalékos adót nem vetnék ki a nyugdíjba vonulók járandóságára, egyébként a munkavállalók a 3,5 millió forint fölött fizetnék azt, és nem számítana bele a szabadságmegváltás. Az állami-önkormányzati vezetõk és az állami, illetve önkormányzati tulajdonban álló cégek vezetõi esetében maradna a 2 millió forintos határ, és beleszámítana a szabadságmegváltás - ezt javasolja Lázár János, a Fidesz-frakció vezetõje. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanács ülésén azt is bejelentette: javaslata értelmében a rendelkezés öt évre, vagyis a 2005-ös adóévre visszamenõen lenne hatályos. A szakszervezetek szerint a javaslat változatlanul alkotmánysértõ, megbélyegzõ és diszkriminatív.
A 98 százalékos adóról szóló javaslat szerencsére óriási társadalmi vitát váltott ki - mondta az OKÉT ülésén Lázár János hétfõn. Az újonnan beterjesztendõ törvénymódosításról elmondta, annak célja változatlanul a horribilis lelépési összegek megakadályozása a közszférában. A szakszervezetekkel lefolytatott konzultáció nyomán azonban több változtatásra tesz javaslatot - mondta a Fidesz frakcióvezetõje.
Eszerint a nyugdíjba vonulóknak törvény alapján adott járandóságára nem fog kiterjedni a jogszabály. A 2 milliós összeghatárt részben felemelik 3,5 millió forintra, amibe nem tartozik bele a szabadságmegváltás. Ez azonban nem vonatkozik az állami és önkormányzati vezetõkre, valamint az állami-önkormányzati tulajdonú vállalatok vezetõ tisztségviselõire, akik esetében a szabadságmegváltással együtt 2 millió forint lesz a különadó nélkül kifizethetõ összeg. Lázár azt is javasolja, hogy a törvény a 2005-ös adóévig visszamenõen legyen hatályos, mert adóügyekben öt év az elévülési idõ.
A frakcióvezetõ szerint végig kell gondolni az állami cégek bérrendszerét, s errõl még a törvényjavaslat végszavazása elõtt kész konzultálni. Itt ugyanis gyakran a versenyszférához közeli fizetések vannak - mondta. A törvényben orvosolni kívánják a közszférából kiszervezett cégek alkalmazottainak sérelmét, a megszûnt közalkalmazotti státus elvesztése miatti juttatásokat.
A szakszervezetek szerint az Alkotmánybíróság döntése egyértelmû, ezért a módosított szöveget is törvénytelennek, megbélyegzõnek és diszkriminatívnak tartják. Az önkormányzati érdekképviseletek alapjában támogatják a módosítást, de az alkotmányosság ügyében nekik is vannak kétségeik.
Lázár János nem fogadta el a szakszervezetek azon kérését, hogy a felmentési idõre járó pénzt is vegyék ki az adó hatálya alól. Az alkotmányosság kapcsán pedig azt mondta: tiszteletben tartja az Ab döntését, de eszerint ki lehet fizetni százmilliós végkielégítést, ami zavarja az embereket. Ezt az ellentmondást pedig a jogalkotónak kell feloldania, akár az alkotmány módosításával is - közölte Lázár János. A frakcióvezetõ azt is elmondta, hogy megfontolja a szakszervezetek azon kérését, hogy a törvényjavaslatról az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsban is tárgyaljanak.
Lázár János bejelentette, hogy ezután Schmitt Pál köztársasági elnököt személyesen tájékoztatja a törvényjavaslatról és az alkotmányban végrehajtandó módosításról.
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!