|
Az Országgyûlés kedden folytatta le az alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróság hatáskörének megváltoztatásáról és a magas végkielégítések megadóztatásáról szóló törvénymódosítások általános vitáját. Az ellenzéki pártok szerint a kormányzó pártok nem kaptak felhatalmazást az Alkotmánybíróság hatáskörének és a népszavazás intézményének korlátozására.
A kiugróan magas végkielégítések az ország jelenlegi helyzetében nem helyeselhetõk - mondta vezérszónoki felszólalásában Szijjártó Péter, a Fidesz országgyûlési képviselõje. A kormánypárti politikus szerint a tervezett alkotmánymódosítás nem az alkotmányosságról szól. A szocialista politikusok csak saját pénzük miatt aggódnak - tette hozzá a fideszes politikus.
Tudatos alkotmánysértésre nem adtak felhatalmazást a választópolgárok - mondta az MSZP vezérszónoka. Lamperth Mónika szerint az Alkotmánybíróság múlt heti döntésével világossá tette, hogy a törvények visszamenõleges hatályú kiterjesztése alkotmányellenes. Az MSZP országgyûlési képviselõje helyesnek és támogathatónak nevezte a kiugró végkielégítések megadóztatását, de hangsúlyozta, hogy ezt alkotmányos keretek között kell végrehajtani. A szocialisták nemcsak tisztelik, de be is tartják az alkotmányt - tette hozzá. Ez Magyarországnak fontos, a jogbiztonság pedig hozzájárul a magyarok biztonságérzetéhez - mondta az ellenzéki politikus.
A Jobbik vezérszónoka szerint az Alkotmánybíróság hatáskörének megnyirbálásához nem kaptak felhatalmazást a kormányzó pártok, ez nem is szerepelt programjukban. Gyüre Csaba emlékeztetett, hogy az új alkotmányt elõkészítõ bizottság ülésén - az Alkotmánybíróság múlt heti döntése elõtt - még egyik párt sem kívánta csökkenteni a taláros testület hatáskörét. A jobbikos képviselõ szerint nem szül jót, ha a napi politika irányítja az ilyen lépéseket.
Az LMP vezérszónoka arra kérte a kormánypártokat, hogy hagyják abba a "süketelést" a végkielégítésekrõl és a fülkeforradalomról. Schiffer András szerint a vita tétje nem a szocialista miniszterek végkielégítése körül forog, hiszen ugyanennyit vettek fel a korábbi fideszes miniszterek is. Ez a különadó azonban nem állta ki az alkotmányosság próbáját - emlékeztetett az ellenzéki képviselõ. Az LMP vezérszónoka szerint a kormány a köztársaság alapjait készül felszedni, választott eszközeik méltatlanok a demokratákhoz és a parlamentáris demokráciához.
A Fidesz frakcióvezetõje gyakorlatilag változatlan formában nyújtotta be ismét a parlamentnek a 2 millió forint feletti végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadóról szóló elõterjesztést, amelyet a múlt héten nyilvánított alkotmányellenesnek a taláros testület. Az egyetlen változás az adó befizetési határideje, amely október 31-rõl március 31-re módosult. A parlament kedden kezdte az alkotmány, illetve az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának vitáját is. Ennek lényege, hogy a jövõben nem lehetne az illetékekrõl népszavazást tartani, illetve az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatna felül olyan jogszabályokat, amelyekrõl nem lehet referendumot tartani. A tervezet szerint kikerülne az alaptörvénybõl a jövedelmekkel kapcsolatban a jó erkölcsre való hivatkozás.
A Független Hírügynökség információi szerint a Fidesz elnöksége szerdán délután dönt arról a KDNP-s javaslatról, amely 2 millióról 3 és fél millió forintra emelné a 98 százalékos adóval sújtandó végkielégítések összeghatárát.
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!