|
83 egyetemi tanárt nevezett ki Schmitt Pál köztársasági elnök hétfõn, Réthelyi Miklós nemzeti erõforrás miniszter javaslatára. Az államfõ ünnepi beszédében elmondta: egyetemi tanárnak lenni élethosszig tartó feladat, és nemcsak a szakterületért felelõs a professzor, hanem a mûveltségeszmény is képviseli. Úgy fogalmazott: egy nemzet csak akkor lehet alkotó, sikeres, szabad és boldog, ha mûvelt.
Schmitt Pál elmondta: az egyetemi tanári kinevezés mérföldkõ a tudományos életben és a felsõoktatásban, egyben élethosszig tartõ feladat. Mint mondta, egy tanár nemcsak szakterületéért felelõs, hanem mûveltségeszményt is képvisel. Az államfõ kitért arra is: nagy tömegek próbálnak diplomát szerezni alaptudás nélkül, és egyre több intézmény kínál könnyen elnyerhetõ oklevelet, küzdelem nélkül. Hozzátette: a "futószalagon zajló képzések riasztó tapasztalatai" állnak szemben azzal, hogy itthon még mindig 6-8 százalékkal kevesebb diplomás van, mint az európai átlag.
A köztársasági elnök arról is beszélt: a hazai felsõoktatásban sok hadakozás volt az elmúlt idõszakban, a bolognai folyamatot pedig sok jogos kritika érte. Mint mondta, aki azonban átolvassa a Bolognai Nyilatkozatot, az észreveszi, mekkora hangsúlyt kap benne az egyetemek autonomitása és a nemzeti sajátosságok megõrzése.
Schmitt Pál úgy fogalmazott : az egyetemi tanárság beavatottságot, a tudományos igényesség, a pontosság, az élvonal képviseletét jelenti.
Az egyetemi kinevezéseket Schmitt Pál Réthelyi Miklós nemzeti erõforrás miniszterrel és Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkárral adta át, az eseményen részt vett Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!