Jól „vizsgázott" a Szegedi Tudományegyetem, összességében mintegy háromszáz hallgatóval többet sikerült felvennie az intézménynek, mint tavaly - mondta el péntek délelõtti sajtótájékoztatóján Prof. Dr. Szabó Gábor, ugyanakkor a tanárképzés egyes területein komoly problémák mutatkoznak, ezért még idõben meg kell kongatni a "vészharangot" tette hozzá a rektor.
Bár az universitas a szegedi hallgatói számmal elégedett lehet, országos szinten immár végképp tarthatatlanná vált a tanárhiány, mellyel az SZTE-nek is szembe kell néznie.
Összesen nyolcezer-kétszáz, 6.215 államilag finanszírozott és 1.985 költségtérítéses hallgató kezdheti meg a tanulmányait szeptembertõl az SZTE-n - közölte Pukánszky Béla, az egyetem oktatási rektorhelyettese. Vannak kiugró számok, így például a Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar jelentõsen gyarapodott hallgatókkal, sõt a felsõfokú szakképzései is egyre népszerûbbek.
Augusztus 10-ig lehet jelentkezni a pótfelvételire, azonban ekkor már a fennmaradó helyekre csak költségtérítésesként lehet bekerülni. A legtöbb kar hirdet majd pótfelvételit, a népszerû szakok közül viszont vélhetõen több már nem él ezzel a lehetõséggel, így például az informatika szak valószínûleg nem felvételiztet újra.
Az utóbbi két évben az államilag finanszírozottak számának csekély mértékû csökkenése és a költségtérítésesek növekedése volt megfigyelhetõ, örvendetes, hogy idén ez az arány, ha minimális mértékben is, de megfordult - összegzett Szabó Gábor rektor.
A pontszámátlagok tendenciálisan növekedtek, így átlagosan 350 körüli ponttal lehetett bejutni az egyetemre. Szabó Gábor ugyanakkor hangsúlyozta: a legalsó ponthatár mindig statisztikai adat, nincs igazi jelentõsége.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az informatikai-mûszaki képzési területre jelentkezõk száma biztatóan emelkedik. Államilag támogatott helyre az országban a legtöbb hallgatót - 1.536 diákot - a szegedi egyetem Természettudományi és Informatikai Karára vették fel.
Nem speciálisan csak a szegedi egyetemet érintõ probléma, a rektor és a rektorhelyettes pénteki sajtótájékoztatóján mégis kitért a tanárképzés katasztrofális helyzetét mutató számadatokra. „A természettudományos tanárképzés lényegében megszûnt" - közölte Szabó Gábor. 15 tanárjelöltet vettek fel erre a területre, 8 matematika-, 3 biológia- és 4 földrajztanárt.
Régóta kongatják a fizikatanárok vészharangját, idén egyetlen hallgató sem lesz. Szabó Gábor rektor elmondta, a különbözõ médiumok gyakran írnak arról, hogy tanároknak kell elhagynia a pályát, hiszen nem tudnak elhelyezkedni. Ez valóban megeshet, azonban az SZTE elsõ embere szerint arról azonban nem írnak, hogy számos területen pedig "lepkehálóval" kell fogni az oktatókat. A középiskolákban például óriási igény mutatkozna a fizika tanárok iránt, azonban évrõl-évre egyre kevesebben választják ezt a szakot. Szabó Gábor szerint politikai akaratra is szükség lenne, hiszen ha ez így folytatódik tovább komoly gond lehet az egyes tanári, elõbb a természettudományos, majd késõbb akár a bölcsésztudományi szakokon is. Az egyetem újonnan megválasztott rektora a különbözõ ösztönzõrendszerekben látná a megoldást. Véleménye szerint, amennyiben egy végzett oktató vállalja, hogy a hiány tanári pályán marad, esetleg kaphatna szolgálati lakást, tanulmányai során kiemelt ösztöndíjat vagy akár a korábban esetleg felvett Diákhitel törlesztõ részleteit vállalhatná át az állam.
A Bologna-típusú tanárképzés nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket, hasonló gondok fognak jelentkezni hamarosan a bölcsészterületen is. Ezért a rendszer sürgõs felülvizsgálásra szorul - hangsúlyozta a rektor. Az oktatáspolitikára vár a strukturális változás megoldása, de legalább ilyen fontos a tartalmi megújítás is, amely pedig a felsõoktatás feladata lesz. A Bologna felesleges formális korlátokat szab a képzésnek, nem kérdés immár a változtatás szükségessége, csak az, mikor következik ez be - emelte ki Szabó Gábor.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!