Az ország fele az árvizekkel küzd, és még Orbán sem volt rest megmutatni, ki a legény a gáton, sárga viharkabátban és gumicsizmában caplatva a vízben, miközben kedves párt-és munkatársai - jobbos elvtársai - éppen bedöntik a forintot, vele együtt Magyarországot, édes hazánkat, az eurót, a dollárt, a new york-i tõzsdét, miegymást. (Amíg nem jön valaki a tengeren túlról, hogy kiegyenlítse a számlát.)
Miért is ez az igyekezet? A kormányzati kommunikáció nem arról szól megint, amirõl kellene: mi lesz az árvízkárosultakkal? Mi lesz az árvíz után, hogy õsszel vagy tavasszal ne ismétlõdhessen meg ez a rombolódás, ami súlyos milliárdokat visz el adóbefizetéseinkbõl. Nem, a genossenschaft éli a maga kis világát, mintha egyébként már a Kánaán nevezetû helyen lennénk. Mintha más bajunk sem volna, mint csacsiságokat mondani óráról-órára, napról-napra. Siralmas egy állapot! Annyira siralmas, hogy az már fájdalmas.
Kedves Uraimék! Ha nem vették volna észre, kormányzati pozícióból csacsiságokat nyilatkozni, nem bocsánatos cselekedet. Minden szavukat beárazza a piac, amely kordában aligha tartható, s ha egyszer maga is kiárad medrébõl, akár a Hernád és társai, majd mondjuk a négyszáz forintos euró-árfolyamnál állapodik meg, mindnyájunk legnagyobb örömére. Akkor majd olcsóbb lesz az export, az importnál, és jöhet Matolcsy úr saját víziójával, hogy: "no lám, nem megmondtam".
Csakhogy ez nagy ár lesz. Olyan ár, amely elsöpri kegyelmeteket, nyerõ elképzeléseikkel együtt, mert hamar lecsap a szélsõséges izé párt önökre, teledumálva az istenadta nép fejét a szebb jövendõvel, és önöknek nem lesz választásuk, október 23-n, csak annyi, hogy lövessenek-e vagy sem? Szép perspektíva mondhatom.
Lehetséges más forgatókönyv is még egy-két napig. Mondjuk, hogy hetvenkét órán belül kiáll Orbán úr (a hercig kis sárga viharkabátjában) a gátra, és elkiáltja magát, most azonnal leépítem a központi kormányhivatalnokok tömegét, majd haladéktalanul strukturális reformokat vezetek be, aminek következtében majd, ígéretem szerint, kolbászból lesz a kerítés.
Tehát el kell dönteni, mi a fontosabb: a forint lealázása vagy az ország stabilitása? A kettõhöz nem létezik egyetlen járható út. A bennfentes információkkal pedig érdemes csínján bánni.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!