Gazdasági és politikai döntések iránymutatója lehet az az ökológiai kutatási program, melyet Magyarország és Románia indít a két ország területét egységesen érintõ pénzügyi növekedés és életminõség javítására. A Szegedi Tudományegyetem és román partnerintézményének uniós kutatóprogramja többek között a hatékony regionális politika elõtt is utat nyit az ország mezõgazdasági tengelyét jelentõ alföldi régió feltérképezésével.
A közel hetven százalékban hazánk területét érintõ uniós pályázati program fókuszpontjában egy olyan ökológiai felmérési terv áll, melynek célja egy közös - magyar-román - élõhelyminõsítési szisztéma kidolgozása a Dél-Alföldön. A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttmûködési Program (HURO/0801) támogatásával létrejövõ eszközrendszert a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék, valamint az aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetem Ökológiai és Természetvédelmi Tanszék közösen dolgozza ki a területi ökoszisztéma-javak és szolgáltatások felmérésének segítségével, derült ki a program elindítását bejelentõ 2010. február 8-i sajtótájékoztatón.
A kiemelt mezõgazdasági régióban induló kutatást indokolja, hogy az Alföld két fontos területe, a Körösök és a Maros vidéke köti össze a magyar-román határ menti településeket, így meghatározza azok mezõgazdasági és ipari lehetõségeit. Ezen perspektívák megalapozásához figyelembe kell venni a két ország területén folyó eltérõ gazdálkodás ökológiai hatásait is, mutatott rá Dr. Körmöczi László a projekt vezetõje. Az évtizedek alatt kialakult változatos élõvilág, illetve a térségeket összekötõ folyók ökoszférájának tanulmányozása nélkül nem lehet építõ jelleggel foglalkozni az adott életközösségek uniós szintre emelésével, így a két egyetem által szakszerûen kifejlesztett tájhasználati rendszer vezérelvei a régió fejlesztési terveibe is beépülnek. Humán és mezõgazdasági értékeket figyelembe véve a régiós gazdasági növekedés szempontjából elengedhetetlen a természeti értékek megõrzése és hasznosítása, továbbá a kulturális örökség és társadalmi identitás értéknövelõ kezelése.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a lakosságnak meg tudják mondani, hogy a régió élõvilágával mit lehet és mit nem szabad megtenni - mondta Körmöczi professzor, hiszen mostanában a mezõgazdálkodás és erdõgazdálkodás meglehetõsen esetleges, nem mindenki szakértõje ennek a területnek.
Azok, aki az évszázados tapasztalatokat nem veszik, illetve nem vették figyelembe, mert esetleg nem ismerik ezeket a lehetõségeket, rosszul kezelhetnek bizonyos dolgokat és ennek következtében a természetes és természethez közeli élõhelyek leromlása tapasztalható sok esetben. A projekt célja, hogy ez a folyamat visszafordítható legyen és újra élhetõ környezetet teremtsen. A lakosság és a gazdálkodók számára a régi ismeretek felelevenítése a célja a szakembereknek, hiszen a gazdasági növekedés és az életminõség a természeti javak ésszerû használatától függ.
A két egyetem szakértelmét és tapasztalatait integráló kutatási projektnek köszönhetõen a dél-alföldi régió az ország egyik leginkább feltérképezett ökoszisztémájú vidékévé válhat, ami a helyi, fenntartható gazdálkodás megalapozása felé nyit perspektívákat.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!