Ha nem lenne Internet, tréfálkozik valaki a neten. Valami nagyon hiányozna az életünkbõl, mondom rémülten a fölvetésre: ha nem lenne net. Mint a mobil. Ha itthon hagyom, visszajövök érte, mert ha nem, egész nap hiányzik. Függõség. Pedig nemzedékem többet élt nélkülük, mint velük. És ha tényleg összeomlik a világháló...
* * *
Ó az öregség! Barátim az olykor cudar állapot. Orvul bámulod a lányokat, vén bakkecske. A szemed még tilosban jár. Máskor meg menni is alig... A kérdés már elõtted táncol: ennyi volt? És valami maradandót?
Goethe megírta a Faustot. De milliárdnyi testvérem ment el úgy, mint majd fogok én is. Tettük, amit lehetett. Jelenleg (már évtizedek óta) etetem az Ég madarait. Virágok nyílnak az erkélyen. Fennmaradásuk távozásommal rögvest bizonytalanná válna. Bár ez már most is az Ég kegyelmébõl...
* * *
Újabb és újabb magyarázhatatlan rendeltetésû építményeket találnak a Földön. Mindig érdeklõdéssel olvasok felõlük. Hírük már nem dobogtatja meg szívemet, nem kezdek reménykedni, hogy mégis eljöttek végre, csak odafigyelek.
Giordano Bruno ezernyi lakott bolygóról álmodozott, el is égették 409 év elõtt Firenzében, a Virágok terén. Pedig nem lehet, hogy csak mi lennénk egyedül, ráadásul pont ilyenek? Vannak Idegenek, jártak is a Földön, itt hagyták lábnyomuk. Lehet, más is maradt utánuk.
* * *
Isten látogat, mondják a betegséggel küzdõk...
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!