Lehet itt hivatkozni. Bármely lélek rajta. Lehet, igaz az indoklás, hogy a diákoknak szánt kiadványt meg kell reparálni, hogy kevesebb legyen benne a - népnek szóló - politika. Az igaz indoklás akkor is érthetetlen marad. Mert, vagy jött fentrõl, aminek nem kellett volna jönnie. Mivel hogy emberek. Vagy nem jött, s akkor úgy néz ki a helyzet, mint a dicsõ armada vezérhajóján elszabadult hajóágyú. Megy ide-és oda a hullámok ereje szerint, és nincs emberi kéz, amely helyére illessze.
Félreértés ne essék. Itt és most nem azok hangján szólunk, amely klikkek ide vagy oda csapódnak, mint az elszabadult hajóágyú a viharban. Nem! Itt egyszerûen az emlékezetrõl van szó, amely nem úgy mûködik, mint pölö: soha nem gondolták a tulai fegyvergyár munkásai, akik szeretetüket fejezték ki, amikor J.V.-nak ajándékba adták a fegyvert, és jöttek utána a felejthetõ évek.
Elmondom most. Nálam Fletó (tekintse meg galériánkat) ügyben, -akit addig tiszteltem, õszödi beszéde után leginkább-, akkor telt be a pohár, amikor végképp kiderült, hogy amit mondott ott, azt legfeljebb szavakban teljesítette, vagyis benn maradt saját szóbeli ürülékében.
Ez azonban nálam nem azt jelenti, mint az volt az említett kongresszusi hivatkozásban fellelhetõ történetben, hogy akkor most a történethez képest fordított tust adjon mindenki. Mert ez a szíjgyártói primitív olvasat lenne. Ezt nem kellene megengednünk, sem magunknak, sem másoknak.
Most re a tusra. Problémás. Különösen, ha az ember más távlatokban gondolkodik, mint a napi politika.
(kela)
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!