A több mint 100 éves iratokból kiderül, hogy miként mûködött egy általános iskola a múlt század elején mennyi volt a tandíj és milyen problémákkal küszködtek a korabeli tanárok. A dokumentumokat a hétvégén kiállították a most 110 éves iskolában.
Bognár Lajos igazgató a Független Hírügynökség tudósítójának mutatott olyan iratköteget, melyet 1904-ben zártak le egy zsinórral és azóta most bontották ki elõször. A dokumentumok jórészt gazdasági jellegûek. Kiderül például belõlük, hogy a huszadik század elején az évi 1200 koronás költségvetéssel mûködõ iskola összesen 88 korona tandíjat szedett a diákoktól. A tandíj alól "szegénység" miatt kaphattak a diákok, illetve szüleik felmentést. A tanárok pedig a szerint kapták jövedelmüket, hogy hány diákot tanítottak. Az elsõ tanévben egyébként az iskolának 311 tanulója volt, akikre mindössze nyolc tanár jutott, beleértve az igazgatót és a három hitoktatót. Az intézményben ugyanis egyaránt dolgozott egy katolikus, egy evangélikus és egy izraelita hitoktató.
Az iratok között rengeteg számla vagy, ahogy akkor hívták, "nyugtatvány" van. Bognár Lajos szerint ebbõl kiderül, hogy a múlt század elején a legkisebb összegrõl is számlát adtak. Arra is következtetni lehet a nyugtákból, hogy Zalaszentgróton akkoriban élénk iparos élet folyt, hiszen az iskola valamennyi javítási munkát helyi szakemberekkel végeztetett.
Megtalálták az intézmény tantestületi értekezleteinek jegyzõkönyvét is, melyet az 1930-as évektõl a 40-es évek végéig vezettek. Ebbõl kiderül, hogy akkoriban is elsõsorban a tanulók magatartása, valamint az iskola anyagi helyzete volt a téma az értekezleteken, csakúgy, mint manapság.
Az iratokat az iskola irattárában találták, ahol a polcokon korábban elkallódtak, de egy rendrakásnál elõkerültek. Az igazgató elmondta: az iskolában most is hasonlóképpen zajlik az adminisztráció. Hiába van ugyanis számítógép, a szabályok szerint minden egyes dokumentumot kézzel is le kell írni.
|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!