|
A rangos zenei elismerést ebben az évben Erdei Péter és Vajda Cecília karnagyok, Gyöngyösi Levente zeneszerzõ, valamint Vásáry Tamás zongoramûvész és karmester vehette át a Zeneakadémián.
A díjat Bartók Béla özvegye, Pásztory Ditta alapította. Elsõ alkalommal 1984-ben ítélték oda az elismerést, amelyet minden évben Bartók Béla születésnapján, március 25-én osztanak ki. A neves zenei szakemberekbõl álló kuratórium elnöke mindig a Zeneakadémia aktuális rektora.
A Bartók-Pásztory-díjat egy zeneszerzõ és egy zenei elõadómûvész kaphatja, de a díjazottak között szerepelhetnek zenei együttesek is. Az elismerést azoknak a mûvészeknek ítélik oda, akik munkásságukkal jelentõsen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlõdéséhez, a bartóki szellemiség megõrzéséhez.
Az elmúlt több mint két évtizedben a Bartók-Pásztory díjat olyan elismert mûvészek és zeneszerzõk kapták meg, mint például Fischer Annie, Cziffra György, Solti György, Kocsis Zoltán (két alkalommal), Schiff András és Marton Éva.
Erdei Péter, Liszt-díjas karnagy, diplomáját a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetemen szerezte 1968-ban. Az 1973-ban alapított, ma az egyetem részeként mûködõ Kodály Intézet igazgatója volt 33 éven át. Éveken át volt a Debreceni Kodály Kórus, a Kecskeméti Pedagógus Kórus és két évig a Magyar Rádió Énekkarának vezetõ karnagya. Bostonban az amerikai Kodály Musical Training Institute társalapítója és tanára volt. A Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem docense, Alma Mater kórusának karnagya. Számos elismerésben részesült, többek között Pro Renovanda Cultura Hungariae díjas, a Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztjével és a Norvég Királyi Lovagrend elsõ fokozatával kitüntetett mûvész.
Gyöngyösi Levente 1999-ben kiváló minõsítéssel diplomázott a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakán. A diploma megszerzése óta folyamatosan komponál, mûvei sorában a kamarazene éppúgy megtalálható, mint a kórusmuzsika vagy zenekarra írt darabok. Kompozícióit itthon és külföldön egyaránt elõadják. Fontos munkái közül kiemelkedik a "Gólyakalifa" címû kétfelvonásos opera, melyet a Magyar Operaház rendelt a 2000. évi milleniumi operapályázatra. 2000-ben és 2001-ben Kodály-ösztöndíjban részesült, 2005-ben Erkel-díjjal, 2008-ban Talentum-díjjal tüntették ki.
Vajda Cecília a Zeneakadémián 1946-ban karvezetés szakon szerzett diplomát, mestere Vásárhelyi Zoltán volt. 1955-tõl a Magyar Rádió Énekkarának karnagya, majd 1959-tõl 1966-ig mûvészeti vezetõje volt. Irányítása alatt az énekkar az ország legkiválóbb kórusa lett. Kodály Zoltán ajánlásával utazott Londonba, hogy a Yehudi Menuhin iskola növendékeit megismertesse a magyar zenei nevelés módszereivel. Jelenleg is Angliában él, ahol megalapította a Brit Kodály Társaságot.
Vásáry Tamás zongoramûvész, karmester, író, költõ, népmûvelõ a magyar kulturális élet ismert, rendkívül sokoldalú személyisége. A ma hazánkban élõ mûvész évtizedek óta állandó meghívottja londoni, New York-i, berlini, bécsi, bostoni, chicagói, párizsi zenekaroknak. Olyan nagyságok választják kamara-partnerül, mint Szigeti József, Dietrich Fischer-Dieskau, Isaak Stern, Rosztropovics, Szering vagy Yo-yo Ma. A Deutsche Grammophonnál és a Hungarotonnál szinte az egész zongora- s zenekari irodalmat lemezre vette, hatalmas közönség és szakmai elismeréstõl övezve. 1988 óta a London College of Music, 1992 óta a Royal Academy of Music tiszteletbeli tagja. Munkásságának elismeréseként több rangos kitüntetés mellett Liszt-díjat, Köztársasági Elnöki Arany Emlékérmet, Kossuth-díjat, Magyar Örökség Díjat és Milleniumi Kölcsey-díjat kapott.
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!