Hétfõtõl a sajtóhírek szerint helyreáll Ukrajnán keresztül az orosz gázszállítás. Az ukrán-orosz gázvita, a bizonytalan gázutánpótlás, a januári hideg, a növekvõ fûtési költségek, az oktatási intézmények fenntartóit, vezetõit és a magyar politikai elit figyelmét az oktatás felé fordította.
Most azonban nem az új pedagógiai törekvésekrõl, az integrációról, a tanulói óraszámokról, a pedagógusok fizetésérõl, a közoktatás finanszírozásáról vitatkoztak, hanem arról, hogy ki, mikor, mi okból, hogyan rendelhet el tanítási szünetet a rendkívüli hidegre és a csökkenõ gázkészletekre hivatkozva. Gyûjtsük össze három pontban! Hogyan bontakozott ki a vita a rendkívüli tanítási szünet elrendelésérõl?
1. Az Országos Érdekegyeztetõ Tanács a gázellátás biztonsága miatt döntött úgy, hogy 2009.01.10. szombat mégse lesz munkanap. Helyette március 28-án kell dolgozni, közölte a kormányszóvivõ szerdán. A miniszterelnök a javaslatát azzal indokolta, hogy a meteorológiai elõrejelzések szerint péntek és szombat is az egyik leghidegebb nap lesz ezen a télen, és ez a szokásosnál magasabb gázfelhasználást eredményezhet.
2. Az egyik internetes újság értesülései szerint a gázkrízis miatt hétfõtõl háromnapos szünetet rendelnek el a 18 fideszes vezetésû megyében a megyei önkormányzatok által fenntartott középiskolákban, jelentette be Ódor Ferenc (Fidesz), a Megyei Önkormányzatok Szövetségének elnöke.
3. 2009. január 9-én, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (Dr. Szüdi János közoktatási szakállamtitkár) tájékoztatót adott ki a rendkívüli tanítási szünet elrendelésének feltételeirõl. Ebbõl adódóan a nevelési-oktatási intézményben megjelent gyermekek felügyeletérõl az intézmény vezetõjének gondoskodnia kell [Kt. 41. § (5) bekezdés]. A jelenlegi - gázszolgáltatással összefüggõ - helyzet a rendkívüli szünet elrendelését nem indokolja.
Hogyan csökkenthetik a közoktatási intézmények a fûtési költségeiket? Az elmúlt idõszakban különösen a hátrányos helyzetû térségek, illetve az intézményi-és kistérségi társulások iskolái jelentõs korszerûsítésre is felhasználható forrásokhoz jutottak az Európai Unió társfinanszírozású programok nyertes iskolái -bár e projektek jelentõs számban még nem zárultak, a korszerûsítési munkákat még nem végezték el-. Aki nem társul, arról feltételezi a jelenlegi közoktatás-politika, hogy fenn tudja tartani intézményét, korszerûsíteni tudja azt, nincs szüksége a társulási, illetve a kistérségi iskolafenntartói társulás többlet-normatívájára.
Az általános iskolai, gimnáziumi, alapfokú mûvészetoktatással foglalkozó szegedi székhelyû Táltos Tehetséggondozó Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény igazgatója, Mártonné Ritter Mária elmondta szerkesztõségünknek, hogy az iskolát fenntartó Dél-alföldi Táltosokért Alapítvány az elmúlt évek tapasztalataiból okulva jelentõs összeget fordított energiatakarékossági beruházásokra, melyek keretében tetõszigetelést, fûtéskorszerûsítést végeztek, s a távhõszolgáltatótól függetlenítették fûtési rendszerüket.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!