Az influenza vĂrus fehĂ©rje köpenye vĂĄltozĂ©kony.
IdĂ”rĂ”l-idĂ”re kialakulnak olyan vĂrus mutĂĄciĂłk, amilyenek addig nem voltak.
Mivel az immunitĂĄs mindig a vĂrusfehĂ©rje ellen alakul ki, a mutĂĄnsok ellen azok
is vĂ©dtelenek, akik akĂĄr a közelmĂșltban estek ĂĄt mĂĄs genetikĂĄjĂș vĂrus okozta
influenzĂĄn.
Az influenza annĂĄl inkĂĄbb meg
tudja betegĂteni a szervezetĂŒnket, minĂ©l gyengĂ©bb az immunrendszerĂŒnk. A tĂ©li
idÔszakban, a vitaminban és növényi tényezÔkben szegényesebb tåplålkozåsunk
inkĂĄbb kedvez az immunrendszer gyengĂŒlĂ©sĂ©hez, mint fordĂtva, ezĂ©rt nagyobb a
fertÔzésekkel szembeni fogékonysågunk is. Mégis a megelÔzés egyik alaptényezÔje
a vitamindĂșs tĂĄplĂĄlkozĂĄs.
Ismert, hogy az immunrendszert
nagymĂ©rtĂ©kben gyengĂti a stresszes Ă©letmĂłd, az ennek megfelelĂ” Ă©letkörĂŒlmĂ©nyek.
Ha lehet, prĂłbĂĄljunk az idegrendszerĂŒnk feszĂŒltsĂ©geitĂ”l szabadulni.
A dohĂĄnyzĂĄs kifejezetten
csökkenti a vĂ©dĂ”sejtek C-vitamin tartalmĂĄt, ezzel gyengĂtve azok vĂ©dĂ”
kĂ©pessĂ©gĂ©t. Ha valaki dohĂĄnyzik, a C-vitamin szĂŒksĂ©glete kĂ©t-hĂĄromszor akkora,
mint a nem dohĂĄnyzĂł embernek.
A vĂrusos influenza emberrĂ”l -
emberre terjed, mégpedig cseppfertÔzés révén. A fertÔzÔ cseppek a légutakba
jutnak, ahonnan aztĂĄn a szervezet vĂ©rĂĄramĂĄba kerĂŒl a vĂrus, Ă©s ott kezd
szaporodni, lĂ©trehozva a „vĂrusvĂ©rĂ»sĂ©get". AmĂg ez a stĂĄdium tart, addig a
beteg maga is fertĂ”zĂ”kĂ©pes, mert a lĂ©gutakbĂłl a vĂrusok a kiĂŒrĂŒlĂ” cseppekkel
tĂĄvoznak, hogy szaporodĂĄsukhoz Ășj szervezetet „talĂĄljanak".
A cseppfertĂ”zĂ©s ellen Ășgy
vĂ©dekezhetĂŒnk legjobban, ha elkerĂŒljĂŒk azokat a helyeket, ahol sok ember fordul
meg. Ez gyakorlatilag lehetetlen, mert: utazni kell, iskolĂĄba jĂĄrni kell,
munkĂĄba menni kell, a boltban bevĂĄsĂĄrolni kell. Moziba, szĂnhĂĄzba, koncertre,
mĂĄs szĂłrakozĂł helyre azonban nem kötelezĂ” jĂĄrni. VĂ©dekezĂ©sĂŒl hordhatunk mĂ©g maszkot,
vagy azĂ©rt, hogy mĂĄsoknak ne adjuk tovĂĄbb a vĂrusokat, vagy azĂ©rt, hogy ne
kaphassuk el a fertÔzést. Ez kicsit kellemetlen, de hasznos módja a
védekezésnek.
Munkahelyen, iskolĂĄkban
feltĂ©tlenĂŒl gyakran szellĂ”ztessĂŒnk, hogy minĂ©l kisebbre csökkentsĂŒk a lĂ©gĂști
fertĂ”zĂ”dĂ©s lehetĂ”sĂ©gĂ©t. Ăs azt se feledjĂŒk, hogy csak zsebkendĂ”be köhögjĂŒnk, tĂŒsszentsĂŒnk, s ha vĂ©letlenĂŒl beszennyeztĂŒk nyĂĄlkĂĄnkkal a kezĂŒnket, lehetĂ”leg mossuk is meg.
A legfontosabb szabĂĄly,
hogy aki megbetegedett, - mert amĂșgy is lĂĄzas, levert, fĂĄjnak az izmai, köhög, tĂŒsszög, nĂĄthĂĄs, megy a
hasa, sĂ”t hĂĄnyhat is - maradjon otthon. A betegsĂ©g lekĂŒzdĂ©sĂ©nek legjobb mĂłdja
az otthoni ĂĄgynyugalom, Ă©s alvĂĄs, amely segĂti az immun-vĂ©dekezĂ©s erĂ”re kapĂĄsĂĄt.
Ănmagunkat lehetĂ”leg ne
gyĂłgyszerezzĂŒk, bĂĄrmennyire is erre sarkallnak bennĂŒnket, a csodĂĄs
gyógyulåsokat bemutató tv-reklåmok. Minden gyógyszernél többet ér, ha bÔven
fogyasztunk folyadĂ©kot: vizet, teĂĄt, gyĂŒmölcsleveket, C-vitaminban gazdag
gyĂŒmölcsöket, fĂ”leg relatĂve friss dĂ©li gyĂŒmölcsöket. Ha Ășgy
Ă©rezzĂŒk, hogy gyĂłgyszerre van szĂŒksĂ©gĂŒnk, inkĂĄbb orvosunkat keressĂŒk fel, mint
gyĂłgyszerĂ©szĂŒnket.
Hozzïżœszïżœlïżœsok Kedves Olvasïżœ! Jelentkezzen be ïżœs akkor hozzïżœszïżœlhat a tïżœmïżœhoz!