Csenke vagy szlovákul Èenkovce község -
Ãgy alakult a
történelem folyamán - innen nézvést, a határ túloldalán található. E helyzeten egyként lehet
változtatni, ha eltüntetjük - közösen, magyarok és szlovákok - a határvonalat,
amely szétválaszt bennünket.
Igen, azt kell keresnünk, ami
összeköt, és nem azt, ami szétválaszt minket. Márpedig összeköt a közös történelem,
amelyben nem a sebeket ejtõ eseményekre, sokkal inkább a sérüléseket
gyógyÃtókra érdemes emlékezni.
Amennyiben hiszünk az európai közös létben,
nincs is más választásunk.
A határvonalat akkor lehet
eltüntetni, ha magyarok és szlovákok - akik az osztrák-magyar monarchia keretei
között fejlõdtünk, legújabb történelmünk során - együtt ismerjük el, nincs
értelme a szembenállásnak.
Magyarokként örüljünk a szlovák államiságnak, a
szlovákok nemzettudatának, mert ez a nemzetté válás ebben a közös létben ment,
következésképpen mehetett végbe. És természetesen fordÃtva is.
Ha a szlovákok nem nyomják el a
magyarok nemzeti öntudatát, mi érdekünk lenne nekünk magyaroknak elnyomni a
szlovákok identitás érzését?
E ponton nincs más választásunk, mint megbÃzni
egymásban. MegbÃzni abban, hogy a magyarok és a szlovákok képesek arra, amit
immár a jószomszédi viszony diktál mindkét nemzetnek.
A magyar nemzetnek a szlovákok nem részei, és fordÃtva, a szlovák nemzetnek a magyarok nem
részei. Ami közös, hogy a területek határait, amelyen szlovákok vagy magyarok,
illetve szlovákok és magyarok laknak, élnek, soha sem lehetséges patikamérlegen
méricskélõ pontossággal, megkülönböztetni. Már csak azért sem, mert vannak
vegyes családok, amelyben szlovákok és magyarok egyesültek, nem kényszerbõl, hanem
kizárólag saját akaratukból.
A nagy többség, tudom, Ãgy
vélekedik. Akik nem Ãgy gondolják, maradnak kisebbségben, és soha nem fognak
többségbe kerülni, sem ott, sem itt, amÃg a demokrácia az, ami, amÃg az Európa
kifejezés az emberiesség, a civilizáció szinonimája.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!