1. lap. �sszesen 4.
Az antiszemitizmus intézményesülése
Az elsõ világháborút lezáró Versailles-i békeszerzõdésben az antant megalázó és gazdaságilag rendkívül súlyos feltételeket kényszerített Németországra, az 1929 októberében kitört nagy világgazdasági válság pedig különösen mélyen sújtotta a háború elvesztése után még alig magához térõ gazdaságát. A munkanélküliek száma meghaladta az ötmilliót, a hiperinfláció teljesen elértéktelenítette a német márkát. A válság a felelõtlenül ígérgetõ szélsõségeseknek, a nemzetiszocialistáknak és kommunistáknak kedvezett.
A Hitler szociális demagógiájára és szónoki képességeire építõ kampányok eredményeként 1930-ban az Német Nemzetiszocialista Munkáspárt (NSDAP) 18,3 és 1932 nyarán már 37,3%-ot kapott a választásokon. Ezzel az ország legerõsebb pártjává vált. 1932 végén a gazdasági válság elérte mélypontját, a szintén erõsödõ kommunisták hatalomra kerülésétõl rettegõ nagyiparosok egyre inkább a nemzetiszocialistákban látták a mind közelibbnek tûnõ bolsevik forradalom egyetlen ellenszerét.
Hindenburg birodalmi elnök 1933. január 30.-án birodalmi kancellárrá nevezte ki a Reichstag legtöbb képviselõvel rendelkezõ - bár többségben nem lévõ - pártja, az NSDAP elnökét, Adolf Hitlert. Ezzel egy olyan ember került Németország élére, aki pártjával együtt a német nemzet egyesítése és az elsõ világháborút lezáró békeszerzõdés revíziója mellett totális harcot hirdetett a nemzet faji megtisztítására, a germán faj felszabadítására a zsidók és az alsóbbrendû fajok befolyása alól.
1933 februárjában elõre eltervezett náci provokáció részeként kigyulladt a Reichstag, a Német Birodalmi Gyûlés épülete. Ez adott alkalmat arra, hogy Hindenburg elnök szükségállapotot hirdessen, és márciusban új választásokat tartottak. Március végén a berlini Kroll Opera épületében ülésezõ Birodalmi Gyûlés megszavazta a felhatalmazási törvényt, amelyben felfüggesztették az alkotmányt, és a kormány kezébe adták a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat. Ezzel megnyílt a lehetõség a náci párt egyeduralma számára. A nácik már hatalomra kerülésük után közvetlenül megnyitották az elsõ koncentrációs táborokat, ahová politikai indokokkal ellenfeleiket zárták. Ezeken a helyeken az erõszak és a megfélemlítés uralkodott. Voltak olyanok, akik néhány hónap után kiszabadultak és elvitték az ott történtek hírét. Ez is a társadalom terrorizálását szolgálta. Miután leszámoltak politikai ellenfeleikkel, Hitler 1934. június 30.-án a „hosszú kések éjszakáján" a párt belsõ ellenzékét, az SA vezérkarát is likvidálta. A nácik számára azonban a fõ ellenség a zsidóság maradt.
|< Kezd�
< El�z�
1
2
3
4
K�vetkez� >
Utols� >| 
,
7
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
AlexHeart 2008 November 11, Tuesday, 18:16:32
Pedig én ott voltam. Én viszont láttalak téged. Ennyit errõl.
TG 2008 November 11, Tuesday, 07:56:59
Alex, nem emlékszem, hogy láttalak volna pl a tarkamagyar felvonuláson! Focimeccsre viszont nem járok.
AlexHeart 2008 November 10, Monday, 21:00:14
Valahogy így: http://www.webradio.hu/index.php?option=content&task=view&id=136827 - olvasható itt a WR-n.
AlexHeart 2008 November 10, Monday, 20:38:06
Nem sajnálkozni kell, hanem tenni ellene, legelõször verbálisan. A többit beszariságnak nevezik.
TG 2008 November 10, Monday, 07:38:02
Senkinek se legyen illúziója: ez sajnos akár ma is megtörténhetne! Sajnos.
AlexHeart 2008 November 09, Sunday, 20:29:09
És mi itt, most, képesek vagyunk-e bizonyítani, hogy tanultunk a történelembõl? Ez az igazi kérdés.
Alfonz 2008 November 09, Sunday, 20:18:07
Elég borzalmas, ahogy ez az egész fejlõdött és senki nem volt, aki idõben meg tudta volna állítani. Pedig állítólag mindenki tudta,hogy hová vezet..
