A történet a nemzetközi pénzügyi válsággal, vagy mivel kezdõdött. Tény, kipukkadt az amerikai ingatlan jelzálog buborék, de vége szakadt az olaj-energia spekulációnak is. E helyzet, nyilvánvalóan megmozgatta némely befektetõi körök képzeletét, és elindult a 'sortolási' gondolkodás, minden velejárójával.
És itt vagyunk hazánknál. Nem éppen vigasságra alkalmas következtetésekkel. Vigasságra akkor lehet okunk, ha kedvenc pártjaink balról és jobbról végre belátják, hogy a hatás és ellenhatás törvénye alapján egyikõjük sem vonható ki abból a kialakult helyzetbõl, amit itt és most adósságválságnak nevezhetünk. És jelei is vannak a belátásnak - hála Istennek!
Elsõ jel: Gyurcsány javasolja a „Nemzeti Csúcs" intézményét. - A szocik oldaláról ennél is tovább mennek, mert Tóth Károly egyenesen nemzeti egységkormányra tett javaslatot.
Eközben megjött a második „kijózanító támadási hullám" is az ország gazdasági stabilitása ellen, ha lehet így nevezni azt, ami történt: a Merrill Lynch leértékelte a banki zászlóshajó OTP-t. A nemzetközi gazdasági körök problémásnak ítélik az ország adósságállományát.
Második jel: ekkor közöl a Népszava egy Kupa Mihály interjút, amelyben a korábbi pénzügyminiszter önkritikusan a jövõ nemzedékeknek próbál elszámolni az elmúlt húsz évvel.
Slusszpoénként olvashatjuk - harmadik jelként -, hogy Orbán úr kéri Gyurcsány Ferenc miniszterelnök támogatását Brüsszeltõl, úgyis, mint Néppárti alelnök.
Tegnap még azt írtam volna: süketek párbeszéde lesz a csúcson. Ma délutánra e helyzet, ha meg nem is fordult, de mindenképpen kérdésessé vált.
Szóval, mi van itt éppen?
Reméljük, hogy Sólyom úr is képes lesz korrigálni -bár most valahol hazánk és Jordánia között lebeg-, és nem esik majd nehezére kiállni valamiféle magyar egység érdekében, úgy is mint államfõnek, nem mint a legfõbb magyar jogásznak.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!