Angyal Zoltán már tavasszal bejelentette, befejezi a szövetségi kapitányi munkát. Azzal indokolta, hogy a szövetség egy új, tíz éves koncepciót tûzött ki, s Benne már csak maximum négy év van. Jöjjön egy fiatal, ambiciózus kapitány. (nekem lenne egy ajánlatom: Weisz Robi személyében) Angyal Zoli õszinte ember, még soha sem futamodott meg feladat elõtt, s ha Õ ezt mondja, elhiszem Neki.
Én biztosan azt is felhoznám, hogy az eddig béke szigetének számító kajak-kenu sportág az utolsó két évben többet volt bulvárlapok címoldalán, mint a Nemzeti sport tudósításiban. És nem, azért mert nem volt eredményes a csapat. De, ami Janics Natasa a „Rozsnyói istállóból" történõ távozásával elindult, azzal már nem ugyanaz a sportág, mint amikor Õ átvette a stafétabotot. Hogy ebben õ is benne van? Hát természetes, hisz ki szereti, ha a lándzsájával zörgetik a bozótot.
Én ma azért szurkoltam, hogy Siminek (a nevébõl következõen csak Simon Templárnak hívják a barátai, amibõl elõbb Simon, majd Simi lett) szép legyen a búcsúja. Nos szép lett, mert volt két lány, Akik ellenálltak minden ármánynak, minden szétszakítási, õket összeugrasztani akaró kísértésnek, s egymást támogatva megszerezték a sportág és az egész magyar csapat második, Angyal Zoli kilencedik olimpiai aranyát.
Mindezt úgy, hogy Kovács Kati elbukta az egyest, de nagyon. Hárman is elõtte végeztek, s ez, mint kiderült jó is volt. Mert csalódott bronzérmesként az eredményhirdetést megélve alig maradt volna ideje a felevezésre. Még azt is eltudom képzelni, hogy a bronzért való „harcban" ez is bevillant Katinak. Együtt viszont verhetetlenek, voltak. Ez utóbbi szócskát félve írom le, de szinte biztos vagyok, hogy a kétszerese olimpiai bajnok egységnek ez volt élete utolsó ötszáz métere. Kati minden bizonnyal abbahagyja, gyermeket, gyermekeket szeretne szülni „Hofinak", a párjának. Hogy Nati mit csinál, még nem lehet tudni, de Õ még csak 26 éves. Az egyéni éppen elvesztõ Josefa Idem negyvennégy. Viszont háromszoros olimpiai bajnokként talán már csak egy motiváció marad. Négyesben még nincs aranya!
A többiekrõl most nem írnék, mert Ákos hatodik helye a realitás, harmadik olimpiáján is pontszerzõ volt ötszáz egyesben. Attila utolsó helye a tegnapi arany után érthetõ. Kammerer Zoli és Kucsera Gabi negyedik helye megsüvegelendõ, de Õk tegnap buktak nagyot.
A kézis lányok az utolsó öt percig partiban voltak, Vérten Orsi nélkül a koreaiakkal. De a végén a két sípos átvette a hatalmat. Hogy miért tették ezt, talány. Kár, mert néhány lánynak az utolsó olimpiája volt. Egy bronz kijárt volna Nekik. Így is helytálltak.
Holnap jönnek a férfi pólósok az amik ellen, ami kétszeresen is örömteli. Egyrészt, mert Kemény Dénes harmadszor is gyõzelemre vezetheti fiait, akik között ott van a szegedi születésû és neveltetésû, Dr. Molnár Tamás, valamint a Szeged Beton pólósa, Varga Tamás.
Ez a gárda pontosan olyan rutinos, mint a Kovács Kati, Janics Natasa duó.
A másik örömöm, hogy az amik döntõbe jutásával nem mondhatják degradálóan a pólóra, hogy Balkán játék!
Nem fenyegetõzöm, de holnap még jövök. (igaz ma is a Pick meccsel)
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
Vélem 2008 August 23, Saturday, 20:33:59
Na igen! Hajrá vizilabdások!!
Barok István 2008 August 23, Saturday, 20:26:58
Lesz, de nem túl vidám, mert a helyzet sem az, bár a vége szép lett ennek az olimpiának is. Fõleg, ha a srácok nyernek holnap.
Vélem 2008 August 23, Saturday, 18:26:01
Jók ezek a "szubjektív" beszámolók. Vagy összefoglalók? Mindegy. Jók. Remélem lesz egy a teljes olimpiára kiterjedõ összegzõ is.