Az egykor mindenkit magĂĄval ragadĂł sportriporter Szepesi GyĂśrgy, ma mĂĄr a sportversenyek ĂŠs Ă­gy az olimpiĂĄknak is nagy Ăśregje, legendĂĄs alak, akit mĂŠg a 8. X sem tĂĄntorĂ­t el szĂ­vbĂŠli szerelmĂŠtĂľl a sportsikerekĂŠrt kĂźzdĂľ embertĂľl... Amint ĂŠletpĂĄlyĂĄja igazolja, fĂślismerte ĂŠs ĂśsztĂśnĂśzte, munkĂĄjĂĄval serkentette a sikerekĂŠrt versenyzĂľ embert, aki elĂŠ vilĂĄgos szabĂĄlyok keretet szabnak, de azok kĂśzĂśtt szabad a pĂĄlya, kĂźzdeni erĂľ szerint a legnemesbekĂŠrt... Illik ide a kĂśltĂľi gondolat: a cĂŠl e kĂźzdĂŠs maga, mely ĂśnmagĂĄban hordozza ĂŠrtelmĂŠt.
Mindeme nemes eszme feltĂŠtele az ereje szerint kĂźzdĂľ ember, amint Cseh Laci mondta egyik ezĂźstĂŠrme utĂĄn: beleadok mindent, aztĂĄn Ăşgyis meghalok. Belead mindent, nem tekint a kĂśvetkezmĂŠnyekre. Nem a dicsĂľsĂŠgĂŠrt, nem a pĂŠnzĂŠrt, hanem a verseny kimondatlan tĂśrvĂŠnyĂŠnek engedve, amĂ­g tart a pĂĄlya, az ĂŠletnĂŠl is elĂľbbvalĂł a gyĂľzelem. Megtenni ĂŠrte mindent, mit bĂ­r a szĂ­v ĂŠs az ĂŠsz, mert ez egyĂźtt mindenre kĂŠsz. Szepesi azonban ezt a tĂźzet, ezt a szent elhatĂĄrozĂĄst, a kĂźzdĂŠst hiĂĄnyolta a magyar versenyzĂľk pekingi szereplĂŠsĂŠnek elsĂľ napjaibĂłl. Schmitt PĂĄl, a NOB elnĂśke ugyanezt Ă­gy fogalmazott meg: szĂ­vvel, lĂŠlekkel ĂŠs hittel kell versenyezni, aki nem Ă­gy tesz, azt nagyon kellemetlen meglepetĂŠsek ĂŠrhetik, hiszen ilyen kiegyensĂşlyozott mezĂľnyt ember mĂŠg nem lĂĄtott, mint itt most Pekingben.
Ennyi a véleményekbõl, amelyek az elsõ napok után hangzottak el. Én mint szurkoló hozzátenném, mára változott a kép. A mieink mind többet küzdenek teljes akarással, olykor a bírók ellenében is, mi itthoniak pedig reméljük, hogy mind többen ráéreznek a dicsõség pótolhatatlan ízére. Ha nem most, utóbb...