A nagy egyetemek (Debrecen, PĂŠcs, Szeged) klinikĂĄik mellĂŠ sorra kebelezik be fĂşziĂłs folyamatokkal a vĂĄrosi vagy attĂłl tĂĄvolabbi kisebb intĂŠzmĂŠnyeket. A debreceni ĂśnkormĂĄnyzat pĂŠldĂĄul kĂśzĂśs irĂĄnyĂ­tĂĄs alĂĄ vonta kĂłrhĂĄzĂĄt ĂŠs szakrendelĂľit, a megyei kĂłrhĂĄz pedig gazdasĂĄgi tĂĄrsasĂĄggĂĄ alakult. A vĂĄros egyeteme ugyanakkor ĂŠppen azzal kĂźzd, hogyan vonja sajĂĄt ĂŠrdekkĂśrĂŠbe ezeket az intĂŠzmĂŠnyeket.

Szegeden viszont épp az egyetem kebelezte be a városi ellátó hálózatot. Szakértõk állítják: a fúzió itt sem sikerült túl jól. A közös igazgatás alá vonáson kívül ugyanis más nem történt. Így az óta a városi kórház is egyetemi költségszinttel termeli a veszteséget, sõt még az egyetemi professzor béréhez is hozzá kell járulniuk, márpedig normál körülmények között erre egy városi kórház nem képes. Az összevonással ugyanis nem építették le a párhuzamos ellátásokat, nem történt meg a szakmai profiltisztítás, s mindez azt jelenti: rohamosan termelik a kifizetetlen számlákat.

NĂŠpszabadsĂĄg >>