A történészek egy része és a politikusok elõszeretettel kötik meghatározott napokhoz a világtörténelem nagy fordulópontjait. A II. világháború esetében ez sokszor nem is olyan egyszerû.
A harmincas Ă©vek elejĂ©tõl kirobbant helyi háborĂşk már elõrevetĂtettĂ©k a nagy világĂ©gĂ©s árnyĂ©kát. Ez a háborĂş az emberisĂ©g törtĂ©netĂ©nek legnagyobb, egyben elsõ valĂłban globális fegyveres konfliktusa volt. A legtöbb törtĂ©nĂ©sz szerint 1937. jĂşnius 7.-Ă©n, a japán Ă©s kĂnai csapatok között Peking közelĂ©ben, a Marco Polo hĂdnál kitört összecsapásokkal kezdõdött Ă©s Japán fegyverletĂ©telĂ©vel, a Sagami-öbölben vĂ©gzõdött 1945. szeptember 2.-án.
EurĂłpában a háborĂş az Anschluss Ă©s Csehszlovákia feldarabolásán felbátorodott náci NĂ©metország 1939. szeptember 1.-i, Lengyelország elleni támadásával vette kezdetĂ©t Ă©s 1945. május 8.-án, a megmaradt nĂ©met haderõk feltĂ©tel nĂ©lkĂĽli kapituláciĂłjával Ă©rt vĂ©get.Â
De mi is történt azokban a 63 évvel ezelõtti napokban?
A Vörös Hadsereg 1945. április 16.-án kĂ©tmilliĂł katonával, 41 ezer ágyĂşval, 6 300 harckocsival Ă©s 5 ezer repĂĽlõgĂ©ppel megkezdte Berlin ostromát. Hitler április 29.-Ă©n, amikor bunkerĂ©be már a kĂ©zifegyverek ropogása is behallatszott, felismerte, hogy itt a vĂ©g. ElkĂ©szĂti politikai vĂ©grendeletĂ©t. FelszĂłlĂt a harc vĂ©gsõkig tartĂł folytatására, a szövetsĂ©gesekkel valĂł kapcsolatkeresĂ©s miatt árulĂłnak minõsĂti Ă©s megfosztja minden tisztsĂ©gĂ©tõl Himmlert, Ă©s Göringet, leváltja vezĂ©rkar fõnökĂ©t, s az államfõi hatalmat Dönitz tengernagyra, a nĂ©met hadiflotta fõparancsnokára ruházza. Másnap, azon a napon, amelyen a szovjet csapatok elfoglalják a Birodalmi GyĂ»lĂ©s Ă©pĂĽletĂ©t, a Reichstagot, fõbe lövi magát. Az amerikai csapatok közben bevonulnak MĂĽnchenbe.
Dönitz rĂ©szleges kapituláciĂłra törekedett nyugaton, miközben folytatni akarta a harcot keleten. Eisenhower azonban elutasĂtja kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©t. ApránkĂ©nt elkezdõdnek a kapituláciĂłk. Elõször május 4.-Ă©n az Ă©szak-nĂ©metországi nĂ©met erõk teszik le a fegyvert a lĂĽneburgi sĂkon Montgomery elõtt. Május 7.-Ă©n hajnalban Jodl vezĂ©rezredes, a Wehrmacht, fõparancsnoksága törzsĂ©nek fõnöke Eisenhower fõhadiszállásán, Reimsben aláĂrta a NĂ©met Birodalom haderejĂ©nek feltĂ©tel nĂ©lkĂĽli megadásárĂłl szĂłlĂł okmányt. A vĂ©grehajtásra 48 Ăłrát szabtak a szövetsĂ©gesek.
Bár a berlini helyõrség május 2.-án leteszi a fegyvert, szervezett kapituláció hiányában a Vörös Hadsereg csak május 8.-ára tudja felszámolni az ellenállást, bevenni a romokban heverõ fõvárost.
Miután Sztálin a május 7.-i reimsi okmányt csak a kapituláciĂł elõzetes jegyzõkönyvĂ©nek tekinti, ragaszkodik a kapituláciĂłnak a nĂ©met fõvárosban, a szovjet kĂ©pviselõk jelenlĂ©tĂ©ben törtĂ©nõ aláĂrásához. EzĂ©rt május 9.-Ă©n, nulla Ăłrai hatállyal Keitel tábornagy a Wermacht, von Friedeburg tengernagy Kriegsmarine valamint Stumff tábornok a Luftwaffe kĂ©pviseletĂ©ben, a Berlin melletti Karlshorstban, a szovjet fõhadiszálláson ismĂ©t aláĂrja a NĂ©met Birodalom haderejĂ©nek feltĂ©tel nĂ©lkĂĽli kapituláciĂłját. Az okmányt a Vörös Hadsereg
fõparancsnoksága rĂ©szĂ©rõl Zsukov marsall, a SzovjetuniĂł fegyveres erõi fõparancsnokának helyettese Ă©s a szövetsĂ©ges expedĂciĂłs haderõk fõparancsnoka kĂ©pviseletĂ©ben Tedder brit lĂ©gimarsall látta el kĂ©zjegyĂ©vel, TanĂşkĂ©nt hitelesĂtette Spaatz tábornok, az USA hadászati lĂ©gierejĂ©nek parancsnoka Ă©s de Lattre de Tassigny tábornok, az 1. francia hadsereg parancsnoka.
A háborĂş hivatalos befejezĂ©se kissĂ© zavarosra sikerĂĽlt. Sztálin csak berlini aláĂrás után akarta közzĂ©tenni a hĂrt. Egy amerikai ĂşjságĂrĂł azonban megszegte a tilalmat. ĂŤgy a nyugati szövetsĂ©gesek az eurĂłpai gyõzelem napját („V-E day") május 8.-án ĂĽnnepeltĂ©k, mĂg a SzovjetuniĂł május 9.-Ă©n. És ez Ăgy van a mai napig.
A II. világháborĂş pusztĂtásairĂłl mĂ©g ma is nehĂ©z megbĂzhatĂł számokat találni. Az áldozatok számát eltĂ©rõen becsĂĽlik a törtĂ©nĂ©szek. A legvalĂłszĂnĂ»bb adatok szerint 25 milliĂł katona esett el a frontokon Ă©s halt meg a fogolytáborokban. A harcok, bombázások Ă©s a nĂ©lkĂĽlözĂ©s következtĂ©ben legalább 40 milliĂł civil halt meg. Ezen felĂĽl a Holocaust 6 milliĂł zsidĂł áldozatot követelt. EllentĂ©tben a modern kor korábbi háborĂşival, több civil halt meg, mint katona. EurĂłpa törtĂ©netĂ©ben mĂ©g soha nem hajtottak vĂ©gre olyan mĂ©retĂ» mĂłdszeres nĂ©pirtást, mint amilyet a nácik Lengyelország Ă©s a SzovjetuniĂł nĂ©peivel valamint a zsidĂłsággal szemben elkövettek.
EurĂłpa városai romokban hevertek. A közlekedĂ©si hálĂłzat, a közszolgáltatások nagy rĂ©sze megsemmisĂĽlt. A nemzeteknek egy Ăşj világot kellett felĂ©pĂteniĂĽk.
A háború kirobbantóinak, a bûnök kiagyalóinak és fõ végrehajtóinak egy része Nürnbergben felelt tetteiért.
Nem kerek évforduló, de nem lehet elégszer felidézni a nácizmus bukását. Örök tanulságul.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
az igazság 2008 May 08, Thursday, 21:08:44
Nem kerek évfordulón is érdemes, mert nem lehet elégszer felidézni a nácizmus bukását. Örök tanulságul.