Akik az egĂŠszsĂŠgĂźgy reformĂĄlĂĄsĂĄban gondolkodnak elĂľbb, azok nem biztos, hogy a helyes Ăşton jĂĄrnak. Nem a szervezet mibenlĂŠte, annak centralizĂĄltsĂĄga vagy decentralizĂĄltsĂĄga ma a fĂľ problĂŠma.

Az egĂŠszsĂŠgĂźgy kutatĂĄsok ĂŠvtizedekkel ezelĂľtt megmutattĂĄk, hogy az 1-2 milliĂłs nĂŠpessĂŠgĂť rĂŠgiĂłkban, amelynek centrumĂĄban az egyetemi klinikai kĂśzpont van, befejezettĂŠ tehetĂľ a lakossĂĄg ellĂĄtĂĄsa. A regionĂĄlis szervezĂľdĂŠs gyakorlatilag adott is a hazai egĂŠszsĂŠgĂźgyben. Hogy ezt az OEP pĂŠnzosztĂł hivatal szervezete nem kĂśveti, nem a fĂľ problĂŠma.

A reform alapkĂŠrdĂŠsei ugyanis nem szervezeti jellegĂťek. Az alapkĂŠrdĂŠsek, amelyekre mĂŠg senki sem vĂĄlaszolt, az egĂŠszsĂŠgbiztosĂ­tĂĄsi funkciĂłkkal kapcsolatosak.

Kezdjük a legalapvetõbbel: mi járjon állampolgári jogon, vagyis adók fejében, és mi társadalombiztosítási jogon, vagyis a járulék fejében? Talán belátható, hogy e kérdésnek semmi köze sincs a társadalombiztosítási szervezet mibenlétéhez. Aztán itt van a további kérdés, mi legyen a tartalma a társadalombiztosításnak, finanszírozzon mindent, mint eddig, amely feladatot képtelen teljesíteni, és folyton felbukik benne, vagy más? Mondjuk másként! A szociális minimumon szolgáltasson a társadalombiztosítás, vagy ne csak az elemi szinten? Ékes példa erre, hogy táppénzt a saját fizetése után kapjon a biztosított, vagy egy elõre meghatározott összeg után, amelyhez persze járulékdifferencia is tartozik.

Ha viszont idĂĄig jutottunk, mĂĄr fel kell vetni azt a kĂŠrdĂŠst is, hogy mindent a tĂĄrsadalombiztosĂ­tĂĄs finanszĂ­rozzon, vagy lehetnek kiegĂŠszĂ­tĂľ biztosĂ­tĂĄsok is a rendszerben, amelyek ĂŠrdemi jellegĂťek, ĂŠs nem csak komfortrĂłl szĂłlnak? Maradjunk a pĂŠldĂĄnĂĄl: ha nem a minimĂĄlbĂŠr utĂĄn akar valaki tĂĄppĂŠnzt kapni, a tĂĄrsadalombiztosĂ­tĂĄsban viszont ekkora a tĂĄppĂŠnz, akkor az illetĂľ kĂśthet-e kiegĂŠszĂ­tĂľ Ăźzleti biztosĂ­tĂĄst sajĂĄt anyagi igĂŠnyei szerint?
ArrĂłl mĂĄr nem is beszĂŠlve, hogy a tĂĄrsadalombiztosĂ­tĂĄsbĂłl akĂĄr kompakt terĂźletek is kiemelhetĂľk, ĂŠs kiegĂŠszĂ­tĂľ biztosĂ­tĂĄsi kĂśrbe vonhatĂłk. Ilyen lehet pĂŠldĂĄul a fogĂĄszati biztosĂ­tĂĄs.

A legfontosabb kĂŠrdĂŠsrĂľl itt mĂŠg emlĂ­tĂŠst sem tettĂźnk: kik legyenek jĂĄrulĂŠkfizetĂľk? Magyarul bevonĂłdjanak-e egyes nyugdĂ­jas csoportok a jĂĄrulĂŠkfizetĂŠsbe vagy sem? Kik utĂĄn fizessen az ĂĄllam jĂĄrulĂŠkot ĂŠs kik utĂĄn az ĂśnkormĂĄnyzat?

E kĂŠrdĂŠsĂśzĂśn az, amely felĂźlĂ­rja a szervezet mindenhatĂłsĂĄgĂĄba vetett hitet. TalĂĄn az is lĂĄthatĂł, hogy kevesebb jĂĄrulĂŠk, kevesebb szolgĂĄltatĂĄs elve mentĂŠn ĂŠrdemes gondolkodni. Vagyis, ha nullĂĄrĂłl kell kezdeni az ĂĄtgondolĂĄsĂĄt a reformnak, akkor a funkciĂłkkal kellene vĂŠgre foglalkozni a szervezeti kĂŠrdĂŠsek helyett.