2008. mĂĄrcius 5. (szerda)
Ez a nap kevĂŠsbĂŠ sikerĂźlt vidĂĄmra, mint az elĂľzĂľek, mivel az auschwitzi koncentrĂĄciĂłs tĂĄbort ĂŠs a brzezinkai munkatĂĄbort nĂŠztĂźk meg. „SzerencsĂŠre" ĂŠn mĂĄr jĂĄrtam Mauthausenben, Ă­gy ez az ĂŠlmĂŠny kevĂŠsbĂŠ rĂĄzott meg, mint a tĂśbbieket - bĂĄr azĂŠrt a hĂłesĂŠs jelentĂľsen fokozta a hatĂĄst. FĂľszervezĂľnk (akit ekkorra mĂĄr csak vezĂŠrkari fĂľnĂśkkĂŠnt vagy fĂťrerkĂŠnt emlegettĂźnk, nĂŠha kicsit tĂşlzottan is hatĂĄrozott fellĂŠpĂŠse miatt) mĂĄr a buszon elsĂźtĂśtte kedvenc magyar mondatĂĄt: „Szeretem a cipĂľket." 
Nagyon Ürßltßnk volt, hogy vÊgre magyarul beszÊlþ idegenvezetþt kaptunk. A hÜlgy 7 Êvig Êlt Magyarorszågon, Ês 22 Êve dolgozik idegenvezetþkÊnt a tåborban, napi 3-4 csoportot vållal, lengyelßl vagy magyarul. ElmesÊlte, hogy mire hazaÊr munka utån, annyira levert, hogy a tÊvÊt sincs kedve bekapcsolni. Nem is Êrtem, hogy bírja csinålni... Elmondta azt is, hogy minden hÊten csßtÜrtÜkÜn tartanak egy konferenciåt az idegenvezetþknek, ahol feltehetik azokat a kÊrdÊseket, melyekre nem tudtak vålaszolni a låtogatóknak (pl. mit csinål Ês hol Êl jelen pillanatban Mengele unokåja) - Pirula szerint þk mÝkÜdtetik a MOSZAD-ot is. 
A táborra ráment a délelõttünk és a fél délutánunk, bár a magyar kiállítást sikerült elszalasztanunk - minden évben minden nemzet kiállítását felújítják, a magyarra épp most került sor. És épp március 6.-ától lehet ismét megtekinteni... 
Innen egybþl Piekary-ba, a måsodik helyszínre indultunk tovåbb, Ês estÊre be is rendezkedtßnk a bazilika mellett, egy zaråndokszållåson. A pårok ennek nagyon Ürßltek, mert így a vallåsra hivatkozva megint nem kerßlhettek egy szobåba (a kollÊgiumban a håzirend volt a kifogås). Elmentßnk a helyi ifjúsågi håzba is, ami a tovåbbi tartózkodåsunk idejÊre fþhadiszållåsså vålt: itt ettßnk, buliztunk Ês itt bonyolítottuk le a programokat is.