Leírtad a lényeget kht!!! Tehát nem profitorientált mint pl. Szegeden az IMC. A Kht-k ellen senkinek sincs kifogása legfeljebb az MSZP-seknek mert nem tudják lenyúlni a lóvét. Másokat már nem is említek mert még megszólnak...
A mûködtetés privatizációjának egyetlen nagy elõnye lenne - esetleg: szétverné azt a feudális hûbéruralmi rendszert, amellyel az orvosvezetõk vezetik jelenleg a magyar kórházak zömét. És szakemberek írányíthatnák a kórházat. Mármint gazdasági szakemberek. Akik értenek hozzá. Persze csak akkor, ha nem a jelenlegi "menedzsment" privatizálna. Mert akkor még fokozódna is a fejetlenség, a kórházvezetõ fõorvos legalábbis fáraói jogosítványokkal bírna...
Egyébként pedig én sem mondom, hogy a privatizáció cél, vagy csodaszer. Eszköz csupán. És az ellen én is berzenkednék, ha a "közös pénzbõl" /TB/, valaki extraprofithoz jutna. De meggyõzõdésem, hogy jószándékú reform-kezdeményezésekkel, rábeszéléssel nem lehet változtatni a mai helyzeten.
Lát valaki olyan kritériumot a szavazásban, hogy önálló nyereségessé tehetõ ágazatok privatizációja? Ha nem akkor meg mi a feltételezés? Kulik szerint az a feltételezés, hogy a gaz burzsúázia belép az egészségügybe. A nonszensz, hogy õ jobboldali, amit képvisel az pedig bolsevik.
az elõbb írtam a forintértékeket. az általad megadott értékeket hamisak. mellesleg kíváncsi lennék, milyen költségszámítások alapján mondod, hogy egy-egy ct-vizsgálat díjazásának 3/8-ad része tiszta profit?
igen, tudok példát Dombóvári városi kórház. Kht mûködteti, már évek óta. az üzemeltetett osztályok: 2 belgyógyászati osztály, gyermekosztály, fül-orr-gégészet, neurológia, intenzív osztály, rehabilitáció, sebészet, szemészet, nôgyógyászat, urológia. ezen kívül: önálló intézeti gyógyszertár, központi labor, kórbonctan szakrendelõi: bõr- és nemibeteg gondozó, gyermek ideggondozó, kardiológiai gondozó, onkológiai gondozó, pszichiátriai gondozó, tüdôbeteggondozó Nem úgy tûnik, hogy egy olyan intézmény, amelyik csak CT-t mûködtet.
ja, címet is kértél: Dombóvár, Kórház u. 39-41.
és én visszakérdezek: tudsz olyan befektetõ által mûködtetett kórházat, ahol bezárták az intenzív osztályt? írj egy példát vagy címet.
szegedi háziorvosok: nem a rendelõrõl beszéltem, Laci. a `körzet` jogáról. a praxisjogról. az miért lehet magánkézben?!?
/mellesleg: a befektetõ által mûködtetett kórházak esetében az épület tulajdonosa továbbra is az önkormányzat maradna.../
ja, és az iskolákkal kapcsolatos kérdésemre nem válaszoltál. és újabb kérdés: az egyházi kórházakat is visszavegyük? hisz azok se állami/önkormányzati tulajdonban vannak...
pelikán
2004-11-15 08:51 (El�zm�ny: Kulik László, 2004-11-13 05:38)
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
csakhogy a CT-vizsgálat ára nem 200 ezer. a legdrágább: Teljes has és medence CT vizsgálata natív és iv. kontrasztanyag adását követõleg: 22029 pont a legolcsóbb: Végtag CT vizsgálata natív: 4206 pont
A pontérték havonta változó, 1 Ft körül van. Az utolsó öt hónap pontjainak értékei: 1,01249231 1,00326404 0,98700097 1,07103116 1,02465646
Kimondottan László figyelmébe ajánlanám. Õ szereti az ilyen kigyûjtögetett izéket...
1998. július 29. MTI: A kettõs állampolgársággal kapcsolatban egy kérdés úgy hangzott, hajlandó lenne-e a magyar kormány az RMDSZ álláspontja ellenére is bevezetni a kettõs állampolgárságot a határontúli magyarok számára. Orbán Viktor erre nemmel válaszolt. Az erdélyi magyarság azért választ magának politikai vezetõséget, hogy õk fejezzék ki álláspontját. Általában az a magyar kormány kiindulópontja, hogy semmit sem hajlandó az RMDSZ álláspontja ellenére tenni. A kettõs állampolgárság kérdését alaposan meg kell gondolni, mutatott rá, figyelembe véve annak buktatóit is. A másik – a román, ukrán, szlovák, stb. – fél részérõl is szükséges legalább az együttgondolkodás, mert az ilyen állampolgárság addig kettõs, amíg mind a kettõt meghagyják az embernek.
1999. február 20. Népszava: „A leghatékonyabb nemzetpolitika a sikeres európai integráció” – mondta Németh Zsolt.
1999. február 22., Népszabadság, Világgazdaság: Martonyi János kifejtette: a kettõs állampolgárság automatikus kiterjesztése súlyos politikai veszélyeket jelentene, s jogilag is megvalósíthatatlan.
1999. március 23., Magyar Hírlap: „Mindenképpen biztosítani kell Magyarország és a szomszédos országok magyarsága közti szabad mozgást, de politikai és jogi képtelenség lenne, ha egyetlen törvényhozási aktussal magyar állampolgárnak nyilvánítanánk minden, a Kárpát-medencében élõ, önmagát magyarnak tekintõ személyt” – jelentette ki Martonyi János. „… a kettõs állampolgárság megszerzésének lehetõsége a magyar jogrendszer része, a kettõs állampolgárság egyedi odaítélésének gyakorlatát senki nem kérdõjelezi meg.”
1999. szeptember 6. Magyar Hírlap: Duray Miklós és Németh Zsolt is elvetette, hogy a kettõs állampolgárság jelentené a határon túli magyarság számára az egyedüli megoldást.
2001. február. 26., Magyar Nemzet: „Jogi értelemben is nehéz kérdésrõl van szó, hiszen nem minden szomszédos állam tûri a kettõs állampolgárságot. Politikai értelemben is nehéz kiszámítani ennek következményeit, még ott is, ahol ez esetleg jogilag lehetséges volna, nem beszélve az uniós csatlakozásról” – mondta Kövér László.
2001. augusztus 3. Heti Válasz: „A magyar kormánynak a szándékai között nem szerepel a kettõs állampolgárság egyoldalú bevezetése. Pontosan a kettõs állampolgárság alternatívájaként született meg a státustörvénnyel kapcsolatos elgondolás” – mondta Németh Zsolt.
1991. szeptember 28. Népszabadság-cikk: „Az állami vagyon szétosztásából a fiatal generációk élethelyzetükbõl fakadóan törvényszerûen kimaradnak – leszámítva néhány szerencsést és zsenit. Bár nincs ínyünkre, de elkerülhetetlen, hogy a tulajdonért folytatott brutális küzdelembõl a gyenge kiesik.”
1991. november 5. országgyûlési felszólalás az expóvitában: „Általában kétségeink vannak afelõl, hogy mennyire jogszerû és mennyire kívánatos a költségvetésre komoly befolyással bíró kérdésekben népszavazást tartani.”
1992. október 8. beszéd a Corvin moziban: [a privatizáció területén] „a kormány a vállalatvezetõk ellen próbálja hangolni a munkavállalókat, ahelyett hogy a mainál kedvezõbb és szabályozottabb forma bevezetésével tenné érdekeltté a vállalatvezetõket a privatizációban.”
1993. október 29. költségvetési vita: „… az állam nem vonulhat ki máról holnapra a gazdaságból, hanem a piac logikájához illeszkedõ eszközökkel segítenie kell a gazdasági növekedés megindulását. Ennek elsõ lépéseként az elkerülhetetlen és sürgetõ hitel- és adóskonszolidációt össze kell kapcsolni az érintett vállalatok és bankok tõkeemeléses privatizációjával.”
1993. október Mozgó Világ interjú: „Túl azon, hogy a kormány rendkívül sokat hibázik, a gazdaságpolitika legfõbb törekvése mégiscsak az állam kiszorítása a gazdaságból, a privatizáció stb. kell hogy legyen.” „… privatizáció eddig is volt, ezután is lesz, csak mi jobban csináljuk majd, mint ez a kormány.”
1996. október 27. Népszabadság: „Meg kell állítani a költségvetési hiányt mindenáron csökkenteni akaró, ennek érdekében minden vagyont értékesítõ magánosítási gondolkodásmódot, bizonyos ágazatokat uraló vállalatoknál – mint a Malév, a Mahart, a Rába, a Hungarocamion – olyan privatizációt kell végrehajtani, amely kizárja, hogy visszaéljenek a monopolhelyzettel. Bizonyos vállalatok esetében – mint a Mol, az Antenna Hungária – fenn kell tartani az állami többséget.”
1997. szeptember 6. Népszabadság: „Nyilvánvaló, hogy Magyarországnak szüksége van a külföldi befektetésekre, a Fidesz ezt mindig is támogatta.”
1998. október 1. Magyar Nemzet: „… a gazdaság más területeihez hasonlóan az egészségügyben is a tiszta, átlátható és rendezett tulajdonviszonyok kialakítására és az alapellátás teljes privatizációjára törekszik a kormány.”
1998. október 2. Magyar Hírlap: „… függetlenül a jogszabályok értelmezésérõl szóló vitáktól, a kormány hozzálát a háziorvosi praxis magánosításához.”
1998. december 17. Népszabadság: „… a magyar egészségügy a privatizáció irányába halad: az orvosok megvásárolhatják azokat az eszközöket, amelyekkel dolgoznak, illetve a munkájukhoz szükséges épületeket, s ehhez kormánygaranciával speciális hitelt nyújtanak majd.”
1999. március 11. Világgazdaság: „… a kormány nem tervezi a tömeges privatizáció újraélesztését, inkább egy-egy cégben lévõ állami részesedés eladására koncentrálnak.” Magyar Hírlap: „Jelenleg nincs privatizációs kényszer, mivel a magántulajdon aránya idehaza meghaladja némely EU-s országokét.”
1999. december 29. szerda reggeli Krónika interjú: „… az a tervünk, hogy idén befejezzük a háziorvosit [praxisprivatizációt]”, utána megindítjuk a szakorvosit, majd a kórházakat is megpróbáljuk magánkézbe adni…”
2000. január 11. szerda reggeli Krónika interjú: [a MÁV esetében] „…mind a személyszállítás, mind az áruszállítás területén a nem elkapkodott, de meglehetõsen gyors privatizáció is elképzelhetõ.”
2000. november 13. Népszabadság: az elvileg nyereségesen is mûködtethetõ versenyágazatok" részleges, esetleg teljes privatizációja után a társaság mûködése csak a nemzeti gazdasági és kulturális örökség részét képezõ ágazatok (például a lóállomány vagy a mûemlékegyüttes, az erdõterületek stb.) fenntartására korlátozódna.
2001. október 16. Népszabadság: Orbán a sajtóval közölte: támogatja a kórház-privatizációs törvényt, mert az szerinte jó folyamatokat indít el az egészségügy területén.
Üdv: Dovi
2004-11-14 22:50 (El�zm�ny n�lk�li.)
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
Szép számítások.De mi van,ha 200 ezer egy CT vizsgálat ára?A ktsg meg ua.,mint nálad?Mi másért bérelné ki a bérlõ 25 évre,profostól,docensostól az újklinikait,csak mert olyan fillantróp?Naná...