Csókoltatom az Újszegedi Polgári Kört. E tárgyban hajlandó vagy konkrétumok mentén folytatott vitára, vagy itt is csak a lózungoknak az Õ dobálására vagy kapható, mint a beruházásoknál?
Üdv: Dovi
2004-11-12 14:25 (El�zm�ny: Kulik László, 2004-11-10 06:44)
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
László! Legalább Te, aki az egészségügyben dolgoztál ne hoznál ilyen idézeteket... Teljesen nyilvánvaló, hogy Selmeczi Gabriella alapvetõen mellélõtt. Ez persze nem is lenne baj, ha nem épp Õ próbálta volna kioktatni a másik felet...
Csak egy egészen egyszerû kérdésre kell válaszolni: A hajléktalant, akinek sohasem volt TB kártyája nem viszi el a mentõ?
Kértelek már régebben is, hogy amit idecitálsz legalább olvasd el és a nyilvánvaló tévedésekkel ne kezdj már el házalni... Vagy mi látszunk ilyen butának?
Üdv: Dovi
2004-11-12 14:23 (El�zm�ny: Kulik László, 2004-11-12 04:21)
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
„Addig fogjuk Magyarországot népszavaztatni, míg beadja a derekát”– mondja a decemberi népszavazás kezdeményezõje, Patrubány Miklós. Kétségkívül kitartó ember az MVSZ elnöke, hiszen például a Ceausescu- korszak utolsó napjaiban, 1989 szeptemberében is a végsõkig harcolt a román diktátor hatalmának fenntartásáért. A Román Kommunista Párt egyik alapszervezeti gyûlésén a Conducator leváltását szorgalmazó – román nemzetiségû – kollégája ellen kelt ki Patrubány, aki akkoriban feltehetõleg az efféle politizálást tartotta a magyarság érdekeit leginkább szolgáló stratégiának.
Üdv: Dovi
2004-11-12 13:41 (El�zm�ny n�lk�li.)
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
Hát, a Te válaszodban tényleg nincs semmi ördöngösség. A különbözet - aminek a mértékén lehet vitatkozni, de nem érdemes, valszeg elmegy bérre, infrastrukturára, amortizációra, mittudomén mire.tehát nem haszon. de ne mis ez a lényeg. ez a különbözet most is az üzemeltetõnél landol. S ha más jogszabályi keretek nem változnak, akkor a szerzõdött osztályokat ugyanúgy mûködtetni kell. arról, hogy csak a nyereséges osztályokról lenne szó, senki se mondta - csak a mikola-féle tervezet.
szóval mégegyszer kérdezem: ha más szabályok, körülmények nem változnak, miért isten ellen való vétek, ha egy kórházat /nem egy-egy osztályt/ vállakozás mûködtet?
de iylen alapon visszakérdezek: ha az állami/önkormányzati tulajdonos oly veszett módon jó, nem kéne visszaállamosítani az alapítványi, magán, egyházi iskolákat? hisz az oktatás is legalább oly fontos, mint az egészségügy?
és... asszem, a háziorvosoktól is vissza kéne venni a praxist, eltörölni a praxisjogot, nem?!
pelikán
2004-11-12 07:47 (El�zm�ny: Kulik László, 2004-11-11 19:13)
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
Azt sem tagadhatjuk,hogy az EU tagtársak nyugdíjasai,ha elég idõsek,ugyanúgy igénybe vehetik ingyen a magyar tömegközlekedést,mint a hazai nyugdíjasok.Ráadásul ez az EU nyugdíjas sem fizetett soha adót nálunk!De most kedves vendég,míg a hat.túli öreg magyar max."véndög"...
ataqam
2004-11-12 07:01 (El�zm�ny n�lk�li.)
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
A „23 millió románozás” után újra rémisztgetni akarják a magyar embereket. Legalább arra vegyék a fáradtságot, hogy hamis adataikkal helyesen végezzék el az alapvetõ matematikai mûveleteket.
Bár tavaly elmúlt a „Deák-év”, azért azt kérjük Gyurcsány Ferenctõl, hogy a söjtöri szép emlékek tiszteletére legalább azt a bölcs intést õrizzék meg az idei évre, hogy: „hazudni márpedig nem szabad”. Azt kérjük továbbá Gyurcsány Ferenctõl, hogy adjon idõt minisztereinek arra, hogy a hatályos jogszabályokat legalább elolvashassák számításaik elkészítéséhez. Itt van példának okáért az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára, Vojnik Mária, akinek szemmel láthatóan a nagy kapkodásban nem tûnt, fel, hogy Magyarországon 14 éve társadalombiztosítási és nem állampolgársági alapú egészségügyi ellátás van. Az államtitkár asszonyról már többször kiderült, hogy nem ismeri az egészségügyi tárgyú jogszabályokat, most kiderült az is, hogy jogi tájékozatlansága mellett a matematikai ismeretei is hiányosak.
Államtitkár asszony szerint a kettõs állampolgárságot megszerzõk közül 750 ezren vennék igénybe a magyar egészségügyi ellátórendszer szolgáltatásait, és ez 94,8 milliárd forint többletkiadást jelentene. Könnyen kiszámítható, hogy ez egy fõre lebontva 126 400,-Ft lenne. Rácz Jenõ egészségügyi miniszter hétfõi sajtótájékoztatóján ezzel szemben azt állította, hogy jövõre a magyar lakosokra 8.170,-Ft jut havonta, ami éves szinten 98 040, -Ft. A két szám között 28 360,-Ft, 22,5 százalék a különbség.
Ez vajon mit jelent? Nyilván nem a határon túli magyarok egészségügyi ellátására szánnak több pénzt. De akkor mi az oka, csak nem pusztán a hasukra ütöttek és mondtak egy jó nagy számot?
Ezen felül az is érdekes kérdés, hogy ha a szocialisták szerint 800 ezer határon túli magyar él a lehetõséggel, ebbõl 750 ezer fõ igénybe fogja venni a magyarországi egészségügyi ellátórendszert? Vojnik Mária államtitkár asszony szerint tehát 800 ezer fõbõl 50 ezer egészséges, a többi beteg. Talán ennyire mégsem rossz a helyzet!
A „23 millió románozás” után újra rémisztgetni akarják a magyar embereket. Legalább arra vegyék a fáradtságot, hogy hamis adataikkal helyesen végezzék el az alapvetõ matematikai mûveleteket.
Budapest, 2004. november 11.
Selmeczi Gabriella Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Egészségügyi kabinetvezetõ
2004-11-12 04:21 (El�zm�ny n�lk�li.)
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
És hamis az ellenkampány is. Csak az látszik világosan, hogy a Fidesz úgy tesz, mintha a kedvezményes honosítás csak útlevél kérdése lenne, a szocialisták pedig a "huszonhárom millió román" begyüvetele után "az ötszázmilliárd forintba kerülõ", Magyarországra áttelepülõ, a munkát, a szociális juttatásokat, az ingyenes múzeumi belépõket és a 65 évnél idõsebbek ingyenes utazását az itt születettek elõl felélõ határon túliak rémképével riogat.
A szocialisták viselkedése visszatetszõ, de politikailag racionális. Nem akarják, hogy a referendum sikerüljön, nem akarják, hogy az Országgyûlésben egyáltalán gondolkodni kelljen a határon túliaknak biztosítandó kedvezményes honosításról.
Nem azért tesznek így, mert gyûlölik a határon túli magyarokat, hanem mert félelmük sokkal mélyebb: négyszemközt a szocialista politikusok hajlamosak beismerni, hogy számukra a magyar állampolgárságot egyszerûbben megszerzõ határon túliak választási fenyegetést jelentenek. A szocik keletre tekintenek: számukra Erdély az orbánista törzsek által lakott vadregényes vidék.
Úgy érzik, ha kedvezményesen honosítanák õket, akkor maguk alatt vágnák a fát, mert 2006-ban tömegesen jönnének, és a Fideszre szavaznának. Jelenleg csak az a magyar állampolgár szavazhat, aki magyarországi lakcímmel rendelkezik - a baloldal szerint ezt a rendelkezést az új állampolgárok könnyûszerrel kijátszanák.
A szocialisták valóban népszerûtlenebbek a határon túl - és ezt nem kis részben maguknak köszönhetik: a mostani ellenkampányuk nyilvánvalóan csak arra alkalmas, hogy tovább rontsa megítélésüket a kisebbségi sorban élõ magyarok körében.
A Fidesz sem teljes szívvel kampányol; nem tudja bizonyítani állítását, hogy a magyar állampolgárság kedvezményes biztosítása nem járna elvándorlással (hasonlóképpen a szocialisták sem tudnak meggyõzõen érvelni amellett, hogy valóban két és fél millió magyar kerekedne fel és költözne Magyarországra a magyar állampolgárság birtokában).
Úgy tûnik, jelenleg minden politikai erõ abban érdekelt, hogy a népszavazás ne legyen sikeres. A szocialisták (és a kisebbségi magyarok problémái iránt kevés fogékonyságot mutató liberálisok) ezt úgy élnék meg, hogy elhárították a szavazói bázis kiszélesítésére tett kísérletet. A Fidesz pedig könnyedén folytathatná "a nemzetietlen kormány" elleni retorikai hadjáratot.
A határon túli magyarok pedig jönnének, ahogy most is, egyesével küzdve meg a mostohaanyaország bürökráciájával és félszívûségével.
Még a kampány témája is hamis: a "kettõs állampolgárság megadásáról" folyik a vita, holott másról van szó. A népszavazásra feltett kacifántosra sikeredett kérdésben is benne van a lényeg: a "kedvezményes honosítás". Az úgynevezett "kettõs állampolgárság" már ma is létezõ intézmény. Kettõs állampolgár lehet az a külföldi, aki honosítással a Magyar Köztársaság állampolgárává - is - lesz. Fordítva is megtörténhet: a külföldön élõ magyar állampolgár - amennyiben úgy veszi fel egy másik ország állampolgárságát, hogy megtartja a magyart is - szintén kettõs állampolgár lesz. Ennek nincs semmilyen jelentõsége.
A kanadai-magyar kettõs állampolgár a világban mindkét útlevelével utazhat. Ha Kanadában tartózkodik, akkor kanadainak tekintik, ha Magyarországra érkezik (akár kanadai útlevéllel), magyar állampolgárnak kell tekinteni - nem reménykedhet tehát abban, hogy külföldiként elbliccelheti a parkolási díjat. Adózni - a kettõs adóztatást kizáró egyezményeknek köszönhetõen - ott adózik, ahol dolgozik. Szabad polgára két hazának, aki senkit sem károsít meg, senkinek kenyerét el nem veszi, és senki jövõjét nem veszélyezteti.
A magyar állam nemes egyszerûséggel nem foglalkozik a kérdéssel, lehetõvé téve polgárainak, hogy más államokkal is "közjogi köteléket" létesítsenek. Magyar állampolgárrá pedig az a külföldi lehet - honosítás útján -, aki letelepedett és életvitelszerûen Magyarországon tartózkodik (van munkája, lakása, adót fizet és nem bûnözik). A december 5-ére kiírt népszavazáson arról kéne véleményt mondani, hogy a magyar nemzetiségûek - amennyiben kérik - kedvezményesen válhassanak magyar állampolgárokká.
A határon túli magyar szervezetek és pártok már korábban is azt kérték, hogy az anyaország ne kösse letelepedéshez a magyar állampolgárság megszerzését.
Nem példa nélküli kérésük. A magyar állampolgárság a visszahonosítás illetve a visszaszerzés intézményével is elérhetõ. Így visszaszerezheti magyar állampolgárságát az a személy, aki azt megfosztással, illetve 1947. szeptember 15-e és 1990. május 2-a között elbocsátással veszítette el.
A napokban Joschka Fischer, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere állítólag azt kérdezte Somogyi Ferenc magyar külügyminisztertõl, hogy vajon õ is magyar állampolgár lehet-e majd. A Budakeszirõl kitelepített német szülõk gyermekének valószínûleg nem kellene megvárnia a referendum eredményét: fogadjon fel egy jó és szívós ügyvédet, és hivatkozzon arra, hogy állampolgárságukat Németországba áttelepülésre kötelezett személyek gyermekeként kéri ügyének kedvezményes elbírálását. Egy feltétel van; hogy a nyilatkozó "állampolgársága megszûnését követõen nem folytatott a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit sértõ tevékenységet". Ez a banánhéj, amelyen a `68-as diákzendülõ, radikális utcai harcos külügyminiszter ügye elcsúszhat.
A rendszerváltás után sok "nyugati magyar" élt a lehetõséggel, és szerezte vissza magyar állampolgárságát. A környezõ államokban élõ magyaroknak ez nem adatott meg, õk nem hivatkozhattak korábbi magyar állampolgárságukra vagy felmenõik magyar állampolgárságára: nekik be kellett vándorolniuk.
Jöttek is, és jönnek is még majd. Az állampolgárságtól, a népszavazás eredményétõl függetlenül.
Indítékaik különbözõek - közös vonásuk, hogy magyarok, és Magyarország számukra vonzerõvel bír. A "Kárpát-medence kiürülése" természetes folyamat, amely csak lassítható, de nem megállítható.
http://index.hu/velemeny/jegyzet/makai041111/
2004-11-12 03:43 (El�zm�ny n�lk�li.)
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
Valamikor egy költõ, akinek õseit hajdan Zala megyébe sodorta a végzet, s ki azóta az irodalomkönyvekbe költözött, azt írta: „Nekem a kérés nagy szégyen”. Bizony az, hiszen õsei révén maga is félig székely volt. Nehéz dolog annak kérni valamit, aki egyrészt az egyenlõk közötti beszédhez van szokva, másrészt pedig nemigen kapott soha semmit. Mintegy négy és fél - ötmillió magyar ember kéri most azt az állampolgárságot, amelyre Isten és ember elõtt joga lenne. Nem követeli, nem toporzékol, hanem kéri: mert van annyira fontos, van annyira szent számára hogy megalázkodjon. Az édesanya szeretetét nem lehet követelni: csak kiérdemelni lehet, és legrosszabb esetben: ölelését kérni, bármekkora szégyen is legyen. Kiérdemli-e hát ez az ötmillió ember a magyar állampolgárságot? Gondoljunk csak arra, hányan lennének a mai, megcsonkított Magyarország területén magyarok, a jog, az állami védõkar és magyar állampolgárság nélkül? Hány magyar lenne Budapesten nyolcvan év kisebbség után? És hány van most? December 5-én majd ez is kiderül. A válaszra leginkább váró ötmilliónyi ember akkor és úgy maradt magyar, hogy ebbõl soha, semmilyen elõnye nem származott. Annál inkább zaklatás, kitelepítés, börtön. Folyamatos gyanakvás és megaláztatás között képesek voltak, és képesek lesznek büszke és szép magyarok maradni a Kárpátok alatt, a Felvidéken, a Maros mentén és lenn Délen - a szétszaggatott test minden irányába. Képesek lesznek - mert ezek a nemzettudattal megvert vagy megáldott konok emberek akkor is magyarok maradnak, ha december ötödikén valami kollektív szívszélhûdés nemet mondat a kicsi országban maradottakkal. A „határon túliak” akkor is magyarok maradnak, ez legyen világos - a „határon belüliek”, Magyarország azonban többé nem. Aki ezt nem érti, szántson és vessen, és bízza másra az áldozatot. Kazinczy még tudta a titkot. De tudják, értik és érzik a nemzethez tartozás titkát Csíkszentdomokoson, vagy Dunaszerdahelyen, Munkácson vagy Szabadkán is. Ez az, amit nem ért, és ezért dadoghat hát a szocialista vagy liberál-anarchista politikus kedve szerént. A kérdés itt nem arról szól, hogyan képzeljük el a társadalmi rendet. A kérdés egyvalamirõl szól: hogy magyar-e az illetõ vagy sem. Ha magyar, akkor magától értetõdõ módon tizenötmilliós, erõs, gyarapodó nemzetet szeretne az alakuló új világban. Ha nem magyar, e kérdésben nem kell érdekeljen a véleménye. Ennyire egyszerû ez. Hiszen nem ért hozzá, nem érzii, „nincs elég információja e kérdéskörben”. Maradjon õ az, ami. Kuncze Gábor, vagy Lendvai Ildikó, vagy Bársony András. Többet most itt ne róluk: ha tizenötmilliónyian leszünk, majd elfelejtjük õket, mint egy rossz álmot. Ehhez kell az igen szavazat december ötödikén, ehhez kell újra megválasztanunk magunk királyságát, mint anno a Duna jegén: hogy újra erõsek legyünk, egyetlen szép és önbizalomtól duzzadó nemzet, mint annyiszor a történelem folyamán. Ezt kéri az a bizonyos ötmilliónyi ember. Azon belül a majd egymilliónyi székely, és azon belül e sorok írója: pedig a kérés nagy szégyen a magamfajtának. Személyes lesz e kérés: de a magyar állampolgárság személyes, mi több: érzelmi kérdés. Hiszen családom emberemlékezetig visszamenõen katona volt, és harcolt Magyarországért. Apám az egyetlen, aki kimaradt a sorból; pedig õ még magyar állampolgárként született Gyímesközéplokon, amely akkor még Magyarország volt. Nagyapám a második világháborút harcolta végig ezért a hazáért, dédnagyapám az elsõt, üknagyapám Boszniában szerezte vitézi címét, s felmenõim évszázadok óta a keleti határokat védték. Jómagam, sorkatonaként a ’89-es román „forradalom” elsõ napjait annak tudatában harcoltam végig, hogy a magyar csapatok bevonultak Temesvárra. Ekkorát, ilyen gátlástalant hazudtak akkoriban - de mai napig hálás vagyok érte, mert megtapasztaltam valamit, amit õk, akik hazudtak, soha nem fognak megérteni. Én akkor megszereztem saját belsõ, lelki magyar állampolgárságomat. Akárcsak nagyapám, dédnagyapám, és akárcsak a huszadik századot kisebb-nagyobb szünetekkel végigharcoló székely határõrök tízezrei. Ezt az állampolgárságot kell elismerni. Nem megadni, nem megajándékozni vele a „határon túliakat”. Csak rábólintani arra, ami tény. Megfogalmazni, leírni, pecsétet tenni rá. És - bármennyire is fáj, ki kell ezt mondani - elsõsorban nem magunkért kérjük. Nem a „határokon túlra” zártakért. Hanem azért, hogy megmaradjon ez a nemzet, hogy fordíthassunk a balsorson. Hogy Magyarország újra magyar ország legyen. Ezért nem szégyen ez a kérés.
György Attila
2004-11-12 03:13 (El�zm�ny n�lk�li.)
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
Üzenem az otthoni hegyeknek: a csillagok járása változó. És törvényei vannak a szeleknek, esõnek, hónak, fellegeknek és nincsen ború, örökkévaló. A víz szalad, a kõ marad, a kõ marad.
Üzenem a földnek: csak teremjen, ha sáska rágja is le a vetést. Ha vakond túrja is a gyökeret. A világ fölött õrködik a Rend s nem vész magja a nemes gabonának, de híre sem lesz egykor a csalánnak; az idõ lemarja a gyomokat. A víz szalad, a kõ marad, a kõ marad.
Üzenem az erdõnek: ne féljen, ha csattog is a baltások hada. Mert erõsebb a baltánál a fa s a vérzõ csonkból virradó tavaszra új erdõ sarjad gyõzedelmesen. S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda a gyilkos vasat rég felfalta már s a sújtó kéz is szent jóvátétellel hasznos anyaggá vált a föld alatt... A víz szalad, a kõ marad, a kõ marad.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt: ha egyenlõvé teszik is a földdel, nemzedékek õrváltásain jönnek majd újra boldog építõk és kiássák a fundamentumot s az erkölcs õsi, hófehér kövére emelnek falat, tetõt, templomot.
Jön ezer új Kõmíves Kelemen, ki nem hamuval és nem embervérrel köti meg a békesség falát, de szenteltvízzel és búzakenyérrel és épít régi kõbõl új hazát. Üzenem a háznak, mely fölnevelt: a fundamentom Istentõl való és Istentõl való az akarat, mely újra építi a falakat. A víz szalad, a kõ marad, a kõ marad.
És üzenem a volt barátaimnak, kik megtagadják ma a nevemet: ha fordul egyet újra a kerék, én akkor is a barátjok leszek és nem lesz bosszú, gyûlölet, harag. Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk és leszünk Egy Cél és Egy Akarat: a víz szalad, de a kõ marad, a kõ marad.
És üzenem mindenkinek, testvérnek, rokonnak, idegennek, gonosznak, jónak, hûségesnek és alávalónak, annak, akit a fájás ûz és annak, kinek kezéhez vércseppek tapadnak: vigyázzatok és imádkozzatok! Valahol fönt a magos ég alatt mozdulnak már lassan a csillagok a s víz szalad és csak a kõ marad, a kõ marad.
Maradnak az igazak és a jók. A tiszták és békességesek. Erdõk, hegyek, tanok és emberek. Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
Likasszák már az égben fönt a rostát s a csillagok tengelyét olajozzák szorgalmas angyalok. És lészen csillagfordulás megint és miként hirdeti a Biblia: megméretik az embernek fia s ki mint vetett, azonképpen arat. Mert elfut a víz és csak a kõ marad, de a kõ marad.
Bajorerdõ, 1948.
2004-11-12 02:51 (El�zm�ny n�lk�li.)
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
Elõre jelzem hogy pár helyre elmegy az alábbi szösszenet .
Egy kis csámcsognivaló .
A határon túlról. ( van aki ott is tovább lát az orránál ! )
A nagy összeesküvés elmélet , avagy hogyan borítsuk bele a magyarokat a saját nagymagyar csapdájukba.
A románok egyszerre két figyelmeztetést kaptak ebben az évben . Egyet az EU-tól a kisebbségekkel kapcsolatban ( EU néppárti vizsgálat kisebbségi ügyben ) egyet a várhatóan 2006-ban hatalomrakerülõ Fidesz részérõl ( Kövér László –HARC !). Valahogy ki kellett fogni a szelet a vitorlából , és el kellett tûntetni az automónia-törekvést a napirendrõl. Mit is kell tenni hogy az erdélyi magyarok ilyen irányú törekvése porszemmé váljon ? Fel kell vetni a kettõs állampolgárság kérdését !! Meg kell találni azt az embert aki felvállalja az errõl szóló magyar népszavazást ! Potom pénz ! Aki magyarországi magyarként ellene van az hazaáruló , aki mellette az igaz hazafi !! Tehát az igaz hazafiak a román vezetés óhaja szerint , soha többé nem hozzák szóba Erdély automóniáját , mert okafogyottá válik a kettõs állampolgársággal . Nincs többé magyar föld Erdélyben , nincs “ VISSZA TRIANNONT “ , a pártok békésen megfojtják egymást Budapesten . Erdély a fiatalság áttelepülése miatt kiürül , tíz év és magyar szó sem hallatszik. Illetve aki megszólal azt pofán verik. Az eddig támogatott magyar egyetemeken a dák történelmet tanítják , Hunyadi János újra nagy román hõssé válik , és Visegrád tényleg Bukarest külsõ lesz (á,lá Hofi ).
Elõre a nagy román csapda bezáródásért !!
És ha az igen gyõz abba belebukik az MSZP !
Tényleg csak õk ??
Üdv: Dovi
2004-11-11 22:49 (El�zm�ny n�lk�li.)
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
,
- a legutols� hozz�sz�l�sokat az �r�asztalra teheti
Fórum