(MTI-Press) - Évente mintegy háromszáz kutya talál új gazdára a Szekszárdi Állat- és Természetvédõ Alapítvány állatmenhelyén, ahová kidobott, sokszor megkínzott és lelkileg is sérült négylábúak kerülnek. Az örökbe fogadásnak szigorú feltételei vannak, és figyelembe veszik a kutya "döntését" is. Az alapítvány Bogyiszlói úti menhelyén közel kétszáz állat él 15-20 négyzetméteres ketrecekben: ugatásuk keveseket zavar, lévén a város északi határában fekvõ iparterületen nincs tovább.
- A telepen hárman fõállásban gondozzák a kutyákat, nekik tizenhárom önkéntes segít hétvégenként - mondja Pálfi Péter, a gondozók egyike.
A menhely legújabb jövevénye egy keverék kan a kennel falához dörgölõdzõ, barátságos állat, neki még nincs neve. A néhány méterre tõle lakó, négyéves staffordshire terrier keveréket már elnevezték: Viszkinek az volt a bûne, hogy túl barátságos jószág, ezért vált meg tõle a gazdája. Egy másik az M9-es az autópályáról kapta a nevét, ahol megtalálták, egy foxterrier neve pedig szerencséjére utal: Mázlit egy óra választotta el a pusztulástól, mielõtt a menhelyre került...
A lelke már nem lesz egészséges
- Tavaly 335 kutyát fogadtunk be, és 248 állatot adtunk örökbe - árulja el az MTI-Pressnek Fiáth Szilvia, a menhelyet mûködtetõ alapítvány elnöke, aki büszke arra, hogy Szekszárdon nincs sintértelep, ahol elaltatnák vagy lelõnék a gazdátlanul maradt állatokat.
Tájékoztatása szerint az ide kerülõ kutyák tíz százalékát keresi a gazdájuk. Az állatok egy része viszonylag könnyen átvészeli, hogy az utcára került, nekik könnyû új gazdát találni. Másokat soha nem lehet örökbe adni, mert megkínozták õket vagy annyira rosszul bántak velük, hogy nem "szocializálhatóak" teljesen. Emberre nemigen támadnak, inkább nagyon félnek. Az egyik kutya, amelyiket meggyújtottak, kívülrõl meggyógyul, de a lelke már nem lesz egészséges.
A menhelyen minden szombaton nyílt napot tartanak, amikor önkénteseket várnak, de olyan családok is jöhetnek, amelyek örökbe akarnak fogadni egy kutyát. Ennek azonban vannak feltételei is. Nem lehet az örökbe fogadó kiskorú, és olyan felnõtt sem, akinek nincs önálló lakása, háza, vagy éppen baromfikat tart. Azok sem juthatnak kutyához, akik vadászni akarnak, mert az állatvédõk nem támogatják a vadászatot. Ha az érdeklõdõ nem tartozik egyik csoporthoz sem, elbeszélgetnek vele, megpróbálják megtudni, volt-e már kutyája, és ha igen, hogyan, milyen körülmények között tartotta.
- Ha szimpatikus az örökbe fogadó, kihozzák a neki tetszõ kutyákat. Sok olyan állat van, amelyik nem akar elmenni a leendõ gazdával, és mi a kutya döntését is figyelembe vesszük - fejtette ki az állatvédõ.
Az ebeket mikrochippel ellátva, ivartalanítva, három oltással adják át, és ha idejük engedi, késõbb ellenõrzik a kutya tartását is. Volt már példa arra, hogy visszahoztak a menhelyre egy négylábút, mert megkötötték - ennek tilalma is a feltételek között van.
Élõ kutyák orrát és farkát vágta le
A szervezet amellett, hogy a gazdátlanná lett kutyákkal törõdik, az állatkínzás ellen is aktívan fellép. Tavaly 33 esetben fordultak a hatóságokhoz: szabálysértésnek minõsülõ esetekben a települések jegyzõihez, bûncselekmények gyanújával rendõrséghez vagy az ügyészséghez.
Az 1998-ban létrehozott alapítvány országszerte arról vált ismertté, hogy 2003-ban 400 ezer aláírást gyûjtött össze azért, hogy az állatkínzás bûncselekmény legyen. A kezdeményezés elõzménye az volt, hogy Szekszárd közelében biztonsági õrök kegyetlenül megkínoztak egy kutyát úgy, hogy egy gépkocsi után kötve húzatták.
Azóta rendszeresen jelzik a hatóságoknak a tudomásukra jutott eseteket, de csak egy részük jut el a szankciókig. Fiáth Szilvia tudomása szerint a tavalyi 33 esetnek a 40 százaléka zárult elmarasztalással.
A legtöbbször azért tesznek bejelentést, mert tulajdonosa nem eteti a kutyát, az állat rövid, egyméteres láncra van kikötve, nincs háza, ki van téve az idõjárás viszontagságainak. Súlyosabb esetben - ami nem ritka - a kutya nyakába bele van nõve a lánc.
Idén egy - az állatvédõ által elmebetegnek nevezett - ismeretlen Szekszárdon gumióvszert húzott egy kutya fejére. Az állat ki tudta rágni az anyagot, de a gumi olyan mélyen belevágott a húsába, hogy meg kellett mûteni. Egy Tolna megyei faluban egy férfi élõ kutyák orrát és farkát vágta le, és adta el vadászoknak, akik töltényeket kaptak érte. A kutyákat ugyanis szabadon ki lehet lõni, ha a településen kívül tartózkodnak.
Tíz-tizenöt éves kötelezettség
A menhelyen igyekeznek mentálisan is rendbe hozni az állatokat.
Az önkéntesek mindegyike fiatal vagy nõ - a kutyák jobban szeretik a gyengébb nem képviselõit. A gyerekek sokszor beszélgetnek a bizalmatlan állatokkal, beülnek hozzájuk, felolvassák a leckéjüket, verset mondanak, a kutyák pedig inkább megnyílnak nekik, mint másoknak.
Az állatvédõ alapítvány, amely mûködése alatt több mint ötezer kutyát mentett meg, Tolna megye egyik legtámogatottabb civil szervezete. 2011-ben 3105-en ajánlották fel személyi jövedelemadójuk egy százalékát az alapítványnak, összesen 8,8 millió forintot, és magánszemélyektõl további 1,8 millió forintos támogatást kapott.
Fiáth Szilvia ezzel együtt úgy véli, hogy az embereket kevéssé érdekli a felelõs állattartás. Tapasztalatai szerint a tulajdonosok legfeljebb 20-30 százaléka figyel arra, hogy a kötelezõ oltásokat megkapja a kutyája, és legtöbbjük nem méri fel, hogy egy kutya tartása tíz-tizenöt éves kötelezettséget jelent.
,
Hírek
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!