|
A szlogen helyi értéke 8 |
| IllesLazar
(2006 March 31, Friday, 10:25) |
 Avagy: tejkonzerv emlék
Emberek! A felkelõ nap háza a boci tejivó. Lehet itt kapni tejet, tejfelt, túrót. Valaha tejivó a fõtéren volt. Most pizzéria van a helyén. Ha bementél kaptál tejet, tejeskávét, kakaót, 2 vagy 3 deciset de féllitereset is. Söröspohárban, söröskorsóban mérték õket. De volt túrós csusza, tejberizs, kifli, bukta is. Emlékezetes reklámszövegük volt: „Nagy túróst a dolgozónak 3.30-ért!" Akkor persze a boci tej legalább 62 % tejbõl állt még. Nem volt korszerû tejfeldolgozó ipar. A mezõgazdaságból viszont ömlött a fehér nedû. A piacon tejeskannákból mérték, literes vagy félliteres mérõkkel. Sokszor küldtek ki bennünket a kofákhoz friss tejért reggelente. Voltak idõszakok, amikor Erzsi néni hozta fel a lakásajtóig. Algyõrõl járt be kerékpárral. Hátul két vizeskanna tejjel. A kofáknál volt kapható mi szem, szájnak ingere: tejföl, tejszín, vaj, tej, író, túró, sajt. Legjobban a vajalját szerettük. Ötven fillérért lehetett kapni tíz dekát. Íze mennyei volt. Fogott egy darab zsírpapírt az asszonyság, feltette a rézserpenyõs égkékszínû mérlege egyik táljába, a másikba a súlyt, aztán a zsírpapírra tette a tömbbõl levágott vajalja darabot. Kimérte, becsomagolta. Kifizettük, és már majszolhattuk is. Eltûntek a kofák, és eltûnt a vajalja is az életünkbõl. Aztán felnõttünk, és igazán nem is érdeklõdtünk már a piaci tejes finomságok iránt. Inkább a boltokból vásároltunk. Igazi mérföldkõnek számított, amikor megjelent a zacskós tej. Ez már a modernitás hajnala volt. Ma itt vagyunk az új élet közepette. A polcokról legalább tízféle tej néz ránk. Van tejfeldolgozó ipar, amely ontja a joghurtot, kefírt, sajtokat, vajakat, túrókat. Olyan ízeket, mint a kofáknál akkor, ma mégsem találni. Ha lennének, máris a kofákra szavaznék.
(2005-03-31) |
,
Blog
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!