A felfedezĂŠs mindĂśssze kĂŠt hĂŠttel az elĂľtt lĂĄtott napvilĂĄgot, hogy egy amerikai szondĂĄnak terv szerint a Holdra kell zuhannia, ĂŠs a robbanĂĄs keltette porfelhĂľ elemzĂŠsĂŠbĂľl prĂłbĂĄljĂĄk majd megĂĄllapĂ­tani, van-e vĂ­z a talajban.

A korszakalkotĂł adatokat hĂĄrom ĂťreszkĂśz amerikai mĂťszerei szolgĂĄltattĂĄk. Az egyik berendezĂŠs a Csandrajaan-1 indiai holdszondĂĄn vĂŠgzett megfigyelĂŠst.

Az M3 jelĂť amerikai mĂťszer a Hold felszĂ­nĂŠrĂľl visszaverĂľdĂľ napfĂŠny elemzĂŠsĂŠbĂľl ĂĄllapĂ­tja meg a talaj ĂśsszetĂŠtelĂŠt. A berendezĂŠs szerint kĂŠmiai kĂśtĂŠsben lĂŠvĂľ oxigĂŠn ĂŠs hidrogĂŠn talĂĄlhatĂł a Hold porĂĄban. A mĂťszer a felszĂ­n ĂśsszetĂŠtelĂŠt 5-8 centimĂŠteres mĂŠlysĂŠgig tudja elemezni.

Eddig a tudĂłsok Ăşgy gondoltĂĄk, hogy a Hold pĂłlusainĂĄl lehetsĂŠges jĂŠg ĂĄllapotban fagyott vĂ­z azoknak a krĂĄtereknek a mĂŠlyĂŠn, amelyekbe sosem jut napfĂŠny.

A Hold talaja ĂŠs kĂľzetei mintegy 45 szĂĄzalĂŠkban tartalmaznak oxigĂŠnt, de azt mĂŠg ezutĂĄn kell kiderĂ­teni, hogy honnan szĂĄrmazik a mĂŠrĂľmĂťszerek ĂĄltal jelzett hidrogĂŠn. Egyes feltevĂŠsek szerint a napszĂŠlbĂľl, amely pozitĂ­v tĂśltĂŠsĂť hidrogĂŠn atomokbĂłl ĂĄll.

Azok a holdkĂľzetmintĂĄk, amelyeket a hatvanas ĂŠvekben hoztak a FĂśldre az ApollĂł amerikai program ĂťrhajĂłsai, nyomokban szintĂŠn tartalmaztak vizet. De mivel a kĂľzetmintĂĄkat tĂĄrolĂł dobozok nem voltak lĂŠgmentesek, Ă­gy a kutatĂłk a vizet fĂśldi eredetĂť szennyezĂŠsnek tekintettĂŠk, ĂŠs nem foglalkoztak vele.

A holdi vĂ­zrĂľl hĂĄrom tanulmĂĄny szĂźletett, az egyik a Science cĂ­mĂť amerikai tudomĂĄnyos folyĂłirat legĂşjabb szĂĄmĂĄban jelent meg.