(MTI) - A kormány üdvözli az Európai Bíróság fõtanácsnokának indítványát, hiszen az megerõsíti az eljárás során folyamatosan képviselt magyar álláspontot, mely szerint a hazai ágazati különadó sem közvetlen, sem közvetett diszkriminációt nem valósíthatott meg a külföldi honosságú társaságokkal szemben, továbbá az adó nem sérthette a letelepedés szabadságát sem - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-vel.
A luxembourgi Európai Bíróság csütörtökön hozta nyilvánosságra illetékes fõtanácsnoka, Juliane Kokott álláspontját, amely szerint a Magyarországon a kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó nem jelent hátrányos megkülönböztetést a külföldi vállalatokkal szemben, ugyanakkor sértheti az uniós áfairányelvet. A magyar különadó rendelkezik a forgalmi adó lényegi jellemzõjével, azaz az ár alapján történõ megállapítással, még ha egy év teljes árbevétele alapján állapítják is meg - érvelt a fõtanácsnok.
"A fõtanácsnok asszony felvetette továbbá, hogy a nemzeti bíróság vizsgálhatja az adó összhangját a közös hozzáadott-értékadóról szóló irányelvvel. A kormány ilyen vizsgálat során is kész megvédeni álláspontját, mely szerint az ágazati különadó nyilvánvalóan nem sérthette a közös hozzáadott-értékadóról szóló irányelvet sem" - áll az NGM közleményében.
Az 500 millió forint fölötti éves árbevételt produkáló kiskereskedelmi cégeknek a bevételeiktõl függõen 0,1, 0,4 vagy 2,5 százalék különadót kell fizetniük árbevételük után Magyarországon. A legmagasabb kulcs a 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételû cégeket sújtja. A szabályozás értelmében ráadásul egy-egy cég árbevételét adott esetben nem külön-külön, hanem cégcsoportonként kell kiszámítani abban az esetben, ha egy cégnek többségi befolyása van egy másik kiskereskedelmi vállalatban, és így úgynevezett kapcsolt vállalkozásnak minõsül.
A pert a Hervis indította Székesfehérváron, mondván, az adó hátrányos megkülönböztetést jelent számára, ugyanis a sportszeráruház-lánc egy cégcsoportba tartozik egy élelmiszer kiskereskedelmi lánccal, így magasabb adókulcs sújtja, mintha kizárólag a saját árbevétele alapján számítanák az adót. A Hervis azt állította, hogy ez a gyakorlat azért diszkriminatív, mert ez az üzleti modell a külföldi tulajdonú vállalatokra jellemzõ Magyarországon, a hazai kiskereskedelmi láncok többnyire franchise rendszerben mûködnek; különálló cégek, külön irányítás alatt, de egységes arculattal és termékkínálattal.
A fõtanácsnoki vélemény megállapítja, hogy a magyar különadóról szóló szabályozások nem tartalmaztak olyan rendelkezést, amely a társaságokat a letelepedés szabadsága tekintetétben a külföldi székhelyük miatt nyíltan vagy leplezetten hátrányosan megkülönböztetné, a különadó mértékének az árbevétel alapján való megállapítása nem valósít meg leplezett eltérõ bánásmódot a belföldi és a külföldi illetõségû személyek között.
A fõtanácsnok indítványa semmilyen értelemben nem kötelezi a bíróságot. Az indítvány célja az, hogy a fõtanácsnok teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva, a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé.
Az NGM közleménye szerint a kormány bízik abban, hogy az Európai Bíróság a fõtanácsnok magyar álláspontot megerõsítõ álláspontjával lényegileg azonos döntést hoz.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!