(MTI) - Egy melegedĂľ pingvincsoport kĂźlsĂľ tagjai se fĂĄznak - derĂ­tette ki egy nemzetkĂśzi kutatĂłcsoport csĂĄszĂĄrpingvinekrĂľl kĂŠszĂ­tett videofelvĂŠtelekkel. A zord antarktiszi teleket Ăľk ugyanis szorosan egymĂĄs mellĂŠ csoportosulva ĂŠlik tĂşl.

A felvĂŠteleken lĂĄtszik, hogy a pingvinek alig ĂŠszrevehetĂľ hullĂĄmokban mozognak a csoporton belĂźl, amelynek szerkezete Ă­gy az idĂľ elteltĂŠvel jĂłcskĂĄn megvĂĄltozik - Ă­rjĂĄk a kutatĂłk a Plos One cĂ­mĂť folyĂłiratban.
    
A filmet tĂŠlen vettĂŠk fel az Antarktiszon, ahol a hĂľmĂŠrsĂŠklet -45 Celsius-fok alatti ĂŠrtĂŠkeket is elĂŠrhet, a szĂŠl pedig 180km/h sebessĂŠggel is fĂşjhat. Ilyenkor a pingvinhĂ­mek nem csak magukat, hanem tojĂĄsaikat is melegen tartjĂĄk, ugyanis Ăľk az egyetlen gerincesek, amelyek az antarktiszi tĂŠlben szaporodnak. A nĂľstĂŠnyek ilyenkor a nyĂ­lt tengeren tartĂłzkodnak.
    
Eddig a kutatĂłk Ăşgy vĂŠltĂŠk, hogy e csoportosulĂĄsok a hĂľ megtartĂĄsa vĂŠgett olyan sĂťrĂťek, hogy lehetetlen bennĂźk a mozgĂĄs. A kamerĂĄk ĂĄltal 1,3 mĂĄsodpercenkĂŠnt, tĂśbb ĂłrĂĄn ĂĄt rĂśgzĂ­tett kĂŠpek azonban mĂĄsrĂłl tanĂşskodtak.
    
Az idĂľ nagy rĂŠszĂŠben a kolĂłnia mozdulatlan, de 30-60 mĂĄsodpercenkĂŠnt egy vagy nĂŠhĂĄny pingvin elmozdul egy kicsit, mire a kĂśrnyezĂľk is ezt teszik, ĂŠs kialakul egy mozgĂĄsi hullĂĄm - magyarĂĄzta Daniel Zitterbart, a nĂŠmetorszĂĄgi Erlangen-NĂźrnbergi Egyetem fizikusa, a kutatĂĄs vezetĂľje a BBC hĂ­rportĂĄl szerint (www.bbc.co.uk).
    
A csoporton belĂźli koordinĂĄlt mozgĂĄs oly csekĂŠly mĂŠrtĂŠkĂť, hogy puszta szemmel lĂĄthatatlan, hosszĂş tĂĄvon azonban megvĂĄltoztatja a kolĂłnia szerkezetĂŠt. MiutĂĄn a hullĂĄm elĂŠrte a csoport elejĂŠt, az ottani pingvinek kĂśzĂźl nĂŠhĂĄnyan kitotyognak a tĂśmegbĂľl, ĂŠs beĂĄllnak a csapat vĂŠgĂŠre. TĂśbb Ăłra elteltĂŠvel tehĂĄt a pingvinek ĂĄthaladnak a teljes kolĂłniĂĄn, Ă­gy mindenkinek egyenlĂľ rĂŠsz jut a melegbĂľl.