Gasztro-folklór
Márton napi libator
ImageA közmondás szerint, ha lúd, legyen kövér, valamint jobb egy lúd nyak, száz tyúk nyaknál. Ennek szellemében töltött libanyakat, -mellet, -combot és libamájat sütöttünk, mindezt pedig filmre vettük!
Fõzzõn velünk Karácsonyra!
A február szépsege: a kocsonya
A halételek különleges ízvilága
Mikszáth Kálmán kérésére: palócleves
Az erdélyi konyha ízei
Gasztro
Receptek
Spenót?!
Kóstoló Kommandó
A cyberkocsma
Borászatok
Andreas Ebner borászata
Programajánló
�prilis 2024
H K S C P S V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
Ebben a h�napban
Törzsasztal
Frankóságok
Óriás túrógombóc
Óriás túrógombócFrank Sándor mesterszakács és Ferenczi Dezsõ óriás túrógombócot készít.
Gasztro-folklór
Fröccs történet
FröccsBarta László, az Algyõi Halászcsárda tulajdonosa gasztro-történeti elõadásában a fröccsrõl beszél.
Sztárinterjúk
Gyömbér László, Szatymaz polgármestere
Gyömbér László mesél életérõl...
Gasztro-folklór Gasztro-folklór
Móra Ferenc és a gasztronómia
Munkatársunktól   2005 August 23, Tuesday  
Image
Nagyjaink közül alig akad olyan, aki közömbös lett volna kora gasztronómiája, vendéglátási kultúrája iránt. Íme néhány gondolat Móra Ferenc gasztronómiához való viszonyáról...
  Hozzszlsok Nyomtat E-mail PDF

Máig érdekes vélemény olvasható Mórának a „Daru utcától a Móra Ferenc utcáig" címû könyvében a mindenkor közönségsikert arató kiadványokról. „Szeretném, ha valami olyan könyvet írnál, ami biztos egzisztenciát jelent számodra még a mai világban is" - mondta egyszer az írónak a kiadója. „El tudsz te ilyet képzelni?" - így Móra. „Hogyne, három olyan könyv van aminek mindig van keletje akármerrõl fúj is a szél. Szakácskönyv, szerelmes regény és kalendárium."
Móra sok mindenfélét írt, még iskolai tankönyveket is, de a fentiek egyikének megírására nem vállalkozott. Szakmai és helytörténeti érdekesség, hogy a szegedi várrom vendéglátási és idegenforgalmi hasznosításának mozzanatait megörökítette a „Szegedi tulipánosláda" címû kötete „Szeged kövei" címû fejezetében.

A várrom a víz után érte meg hõskorát, amikor Steinmann tata vendéglõnek bérelte ki a várostól. Aranybányának indult, mert Tisza Lajos is el-ellátogatott ide, késõbb Kállay Albert is odaszokott. Ennél fogva minden pantallós ember oda törekedett, s melegnyári estéken egészen a kõpartig kellett raknia terített asztalokat. Éppen ez a nagy népszerûség riasztotta el a nagy urakat és kerestetett velük más tanyát, ahol a népek nem néznek a szájukba.
A várkocsma kiment a divatból. Ekkor kapta a helyiség a Rózsa Sándor börtöne titulust. A vendégek azonban, nem méltányolták a nevezetes betyár érdemeit, inkább az csalogatta õket, hogy az újságreklámok szerint a kioszkban nagyszerû cigányzene élvezhetõ. Mikor aztán egykét féllityi kedvre derítette az idegent és megkérdezte a vendéglõst, hol is tartózkodik az a cigányzene, a bérlõ államférfiúi gesztussal a Kass terasza felé mutatott, ott szól a zene, de így távolabbról sokkal szölidebben élvezhetõ. Így aztán, lassanként elszokott a vendég, s a vendéglõs egyedül bámulhatta a holdat.

Tudjuk még Móra Ferencrõl, hogy a Szegedi Goldstein és Hajdú vendéglõben a fokhagymás rostélyost ízlése és kedve szerint készítették. Gyakran betért a mai József Attila sugárúton a gedói iskola helyén Gedó Márton nyári vendéglõjébe, a mostani korányi rakparton Onozó Poldinné halászcsárdájában is szívesen látott vendég volt egy-egy szolid ebédre vagy egy pohár borra. „Se sok gondot, se sok gyönyörûséget az evés nem okozott soha nekem. Amit elém raktak, azt leginkább csak azért igazgattam a gallér mögé, hogy fölkelhessek az asztal mellõl és rágyújthassak" - írta a gasztronómiáról önvallomását, nem kis iróniával.

Móra Ferenc felesége Walleshausen Ilona jeles és sokak által ismert és elismert háziasszony volt. Külön gyönyörûsége volt a vendégek ellátása. Följegyezték, hogy nagyobb ünnepen harmincnál is több étele került egyszerre az asztalra. Férje föl is panaszolta e téren való tékozlásait. „Naiv szíve minden hevületével süti fõzi el mindenünket".- írta egyik 1914-ben kelt levelében az író.
Móráné, megirigyelve férje irodalmi sikereit, szakácskönyv írására vállalkozott. Egyszerû, jóízû és könnyen elkészíthetõ ételeinek leírásai óriási sikert arattak és több kiadást megértek. Könyve anyagilag is sikeres vállalkozás lett. Kis és átlagpolgári háztartásra méretezett elõírásai, a fortélyok és a variációs lehetõségek sokasága mindenki számára megkönnyíti a tûzhely körüli munkálkodást. Receptjeibõl hiányzik minden felesleges rafinéria. Egyik méltatója szakácskönyvét az ésszerûen ízletes, kívánatos és elkészíthetõ étkek tárházaként jellemezte.


Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gasztro



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player