Gasztro-folklór
Márton napi libator
ImageA közmondás szerint, ha lúd, legyen kövér, valamint jobb egy lúd nyak, száz tyúk nyaknál. Ennek szellemében töltött libanyakat, -mellet, -combot és libamájat sütöttünk, mindezt pedig filmre vettük!
Fõzzõn velünk Karácsonyra!
A február szépsege: a kocsonya
A halételek különleges ízvilága
Mikszáth Kálmán kérésére: palócleves
Az erdélyi konyha ízei
Gasztro
Receptek
Grillételek
Kóstoló Kommandó
Torkos csütörtök felemás érzelmekkel
Borászatok
Tokaj - Hétszõlõ
Programajánló
�prilis 2024
H K S C P S V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
Ebben a h�napban
Törzsasztal
Frankóságok
Fogasfilé pórélevélben
Frank Sándor mesterszakács és Ferenczi Dezsõ fogasfilét készít pórélevélbe göngyölve.
Gasztro-folklór
Fröccs történet
FröccsBarta László, az Algyõi Halászcsárda tulajdonosa gasztro-történeti elõadásában a fröccsrõl beszél.
Sztárinterjúk
Gyömbér László, Szatymaz polgármestere
Gyömbér László mesél életérõl...
Gasztro-folklór Gasztro-folklór
Mikszáth Kálmán, mint a vendéglátás krónikása
Munkatársunktól   2005 August 23, Tuesday  
Image
Kevesen tudják, hogy Mikszáth Kámán a tizenkilencedik század hetvenes éveiben, újságírói pályája idején gyûjtötte egybe és adta közre Szeged korabeli vendéglátóhelyeinek érdekességeit...
  Hozzszlsok Nyomtat E-mail PDF

Az olvasóközönség Mikszáth Kálmánt, mint a vendéglátás krónikását általában a pénzügyminiszter reggelijérõl, és a parlamenti étkezésekrõl írott soraiból ismeri. Azt már csak kevesebben tudják, hogy a tizenkilencedik század hetvenes éveiben itt tartózkodása, újságírói pályája idején gyûjtötte egybe és adta közre Szeged korabeli vendéglátóhelyeinek érdekességeit. Tõle ismerjük többek között az akkori „Fekete Sas", az „Arany Páva", a „Hét Választófejedelem", a „Próféta" és sok kisebb vendéglátóhely sikertörténetét, különleges eseményeit. Így az „Arany Oroszlán" volt Szeged Pilvaxa. Ekként is emlegették. Benne a „szegedi politika" mosdatlan állapotban, fésületlen hajjal, reggeli pongyolában jelenik meg a kávéfindzsák és az ibrikek között - írta. Megjegyzései már a késõbbi, ironikusan csipkelõdõ, szellemesen szatirikus Nagy Palócot sejtetik az olvasóval.

Tõle tudjuk például, hogy a Felsõvárosi egyszerûbb, amolyan félparaszti polgári találkozóhelyen a „Pillében" kezdte üstökös gyorsaságú karrierjét 1882-ben Dankó Pista. És azt is, hogy az „Arany Pávában" a fehér asztal mellett kvaterkázó-vitatkozó Függetlenségi párti asztaltársaságból indult helyi képviselõjelöltnek a késõbb világhíressé vált természettudósunk, Hermann Ottó. A „Hungária" már Mikszáth ottléte idején is mûvész- és bohémtanya volt a javából. A késõ éjszakában a gázlámpák egyre halványultak, minél többet mutatott az óra. A felszolgáló pincérek szeme folyton kisebbedett, míg ellenben a számla folyton nagyobbodott. Így pótolja ki magát az anyatermészet.

A „Hungáriában" nap mit nap jeles helyi asztaltársaságok sora adott egymásnak találkozót. Ott ülésezett például az úgynevezett „Zóna Akadémia" is, Pósa Lajos elnökletével, Dankó Pista háznagysága mellett. Szeged az idõ tájt neves tudósai, mûvészei, tollfogatói versengtek egymással, hogy meghivassák magukat az asztaltársaság akadémikusának.

A „Hungáriában" készítették fel a nyolcvanas évek végén azokat a hazai résztvevõket, akik késõbb nagy sikerrel szerepeltek a párizsi Trocadero mulató zenész világversenyén. Dankó nem indult, de jellemzõ az akkori Szegedi zenei élet színvonalára, hogy többen szerepeltek közülük a vetélkedésen és nyertek rangos kitüntetést. Közöttük Fehér Poldi és Csiga János. A „Szeiler" vendéglõben az idõ tájt olyan tányérokat használtak, amelyekre egy-egy Dankó-nóta kottája és szövege került. Nem Mikszáthtól, de korabeli feljegyzésekbõl tudjuk, hogy rövid idõ alatt nagyrészük emléktárgy lett. Budapestre kerülve Mikszáth sok gasztronómiával kapcsolatos színes írást, karcolatot, elbeszélést jelentetett meg. Egyik legismertebb „A magyar konyha" címû írás, amiben többek között az alföldi almáslepények történetét írta meg sok egyéb kedves történetke társaságában.

Mikszáth írásaiban több helyen szerepel a paprikás malacpörkölt, kemencében sült pecsenye és a levélen sült lepény. Kedvence volt írásaiban, de étkezéseiben is a kapros-túróslepény. Ismerjük a Nagy Palóc által kedvelt töltött káposztájának reguláját, „egy sor füle, egy sor orja, egy sor kövérje, egy sor töltelék". A káposztáról általában nagyon jó volt a véleménye, a töltött káposztát egyenesen az ételek királyának minõsítette. Bálóné Gajdácsi Juliskának a szegedi Felsõvárosban híres vendéglõje volt. Mikszáth mellett Gárdonyi, Móra, Tömörkény is sokat írtak róla. Mikszáth unszolására a század elején Bálóné a fõvárosba költözött szerencsét próbálni. Elõször a Maglódi utca 17., majd a Ráday utca 27. szám alatt nyitott hangulatos üzletet. Kertvendéglõje a Szegedrõl elszármazottak törzshelye lett. Gyakran evett nála a Nagy Palóc társaságában Újházy Ede és Szép Ernõ is. Juliska asszony sok ételének, közötte juhhúsos kásájának, borjú cubákkal együtt párolt édes káposztájának, székelygulyásának, báránypecsenyéjének, halpaprikásának, harcsás káposztájának, szalonnás csukájának, úgynevezett „fonyatos kalácsainak", gyümölcsös réteseinek emléke megszámlálhatatlan irodalmi alkotásban õrzõdött meg a számunkra. Végül álljon itt a Budapesti -Lipótvárosi Casino 1910. május 17-i menüsora, amelyet tiszteletbeli tagjuknak, Mikszáth Kálmánnak 40 éves írói jubileuma tiszteletére állítottak össze.
 
 Erõleves csészében
 Fogas palóc módra
 Kõbányai ser
 Borjúgerinc körítve
 Magyarádi bor
 Csirág (spárga) vajjal
 Idei liba és csirke
 Villányi bor
 Magyar pezsgõ
 Saláta,
Fagylalt-gyümölcs,
Sajt,
Fekete kávé


Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gasztro



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player