Magyarországnak kiemelten fontos, hogy uniós elnöksége idején megõrizze a kohéziós politika súlyát és szerkezetét - jelentette ki Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter csütörtökön az Európai Unió, vezetõ lapjait képviselõ újságíróknak tartott sajtótájékoztatón. A miniszter felhívta a figyelmet a következõ fél évben az energiapolitikában meghozandó döntések súlyára is.
Magyarország támogatja az Európai Unió 2020 stratégiáját. A kohéziós és regionális politika területén a fõ cél az, hogy az eddigi gyakorlattal összhangban Európa kohézióját segítsük elõ - hangsúlyozta Fellegi Tamás. Hozzátette le kell küzdeni az Európa fejlett és fejletlen területei közötti meglévõ gazdasági és egyéb egyenlõtlenségeket. Az elmúlt néhány év gazdasági válságának fényében, kiemelt prioritás a versenyképesség növelésének elõsegítse. Fõ célkitûzésünk az erõs, hatékony és versenyképes Európa, ezért választotta a magyar elnökség jelszavául az „Erõs Európa" kifejezést - emelte ki a miniszter. A kohéziós politikának mindkét célt egyidejûleg szolgálnia kell, vagyis segítenie kell Európa elmaradott régióit, s eközben erõsítenie a versenyképességet ahhoz, hogy el tudjuk érni az Európa 2020 stratégia célkitûzéseit.
Emellett különösen tekintettel kell lenni arra, hogy a kohéziós politikára szánt összegek megfelelõ célokra, korrupciómentesen költõdnek el. Ehhez erõsíteni szükséges a monitoring rendszert - emelte ki Fellegi Tamás. Magyarország elnökségi ideje alatt mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy erõsödjön a kohéziós politika súlya, és mentesüljön azoktól a problémáktól, amelyek jellemezték. Magyarország teljes mértékben támogatja az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos álláspontját, amely szerint az Általános Ügyek Tanácsában a kohéziós politika önálló formáció legyen.
Fellegi Tamás kiemelte: február 4-e kiemelkedõ jelentõséggel bír az energiapolitika terén. Ekkor lesz az elsõ olyan európai tanácsülés, ahol önállóan foglalkoznak az energiakérdésekkel. Magyarország számára a két leglényegesebb kérdés az energiahatékonyság növelése és a belsõ energetika piac kiépítése. Az Európai Uniónak hangsúlyosan kell foglalkoznia energia terén is az orosz kapcsolatokkal. A Nabucco, a Déli Áramlat, az Északi Áramlat és az Agri projekt is kötõdik az oroszokhoz.
Két alapvetõ dokumentumnak kell elkészülnie a magyar elnökség alatt - hangsúlyozta a miniszter: az egyik a 2020-ra szóló energiastratégia, a másik az alacsony karbonkibocsátású gazdaság 2050-ig történõ megteremtésének útiterve. A májusi energetikai informális miniszteri találkozót a 2050. útitervnek kívánja szentelni Magyarország.
A miniszter a magyar elnökség idõszakát az EU jövõjének szempontjából kulcsfontosságú idõszaknak tekinti, hiszen meghatározó területeken alapvetõ döntések meghozatalára kerül sor.
|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!