(MTI) - Nem a halhatatlanság receptjét keressük, hanem azt kutatjuk, hogy hogyan lassítható a biológiai öregedés folyamata, miként tolható ki az egészség életszakasza - hangsúlyozta a Nobel-díjas Elisabeth Blackburn molekuláris biológus hétfõn, a Magyar Tudományos Akadémián, a Quintess Tudásközpont megnyitóján.
Az egészségünk jövõjéért és jövõnk egészségéért mottóval mûködõ nonprofit Quintess Tudásközpont missziója a legkorszerûbb, tudományosan igazolt egészség-megõrzési és egészségfejlesztési módszerek meghonosítása Magyarországon. Eddig Magyarországon nem létezett, de a világban is csak elvétve akad olyan egészségügyi intézmény, amely teljes egészében a preventív medicinára és az emberi élet teljes idejére kiterjedõ egészség-megõrzési és egészségfejlesztési programokra fókuszálna. Az intézmény megalapítását az inspirálta, hogy még mindig nem tudatosodott megfelelõen a szakmai körökben, a közvéleményben és a politikai közgondolkodásban, hogy a környezet és az életmód meghatározó szerepet játszik számos súlyos betegség kialakulásában. Életmódváltással nem csak a betegségek jelentõs része elõzhetõ meg, de akár génjeink mûködése is módosítható, ami által maga az öregedés is bizonyítottan lelassítható. A Quintess Tudásközpont ismeretterjesztõ programokkal, akkreditált és pontszerzõ egyetemi képzésekkel, tudományos konferenciák szervezésével, valamint úgynevezett rendszerszemléletû megelõzõ és gyógyító tevékenység meghonosításával támogatja a modern, megelõzésre fókuszált életmód népszerûsítését.
Mint Elisabeth Blackburn rövid elõadásában kifejtette, kutatásai fõ területe a sejtbiológia, annak vizsgálata, hogy génjeink hogyan befolyásolják a biológiai öregedés folyamatait. Ez a folyamat már a kora gyermekkorban elkezdõdik, a szervezetre számos olyan tényezõ hat, olyan fertõzések érik, olyan gyulladások zajlanak benne, amelyek hatásukat csak évtizedekkel késõbb, a középkorba lépett egyénnél éreztetik.
"Minél korábban, akár a sejtek szintjén lépünk fel e folyamatok ellen, annál hatékonyabb a beavatkozás. Ez meghosszabbíthatja az ember életét, megnövelheti az egészségben töltött évek számát" - fogalmazott Elizabeth Blackburn, akinek sikerült kimutatnia, hogyan másolódnak a kromoszómák, és milyen mechanizmus védi õket a töredezéstõl
"Hosszú évek kutatásaival sikerült kimutatni az összefüggést a kromoszóma végét védõ telomérek rövidülése és a betegségek kialakulása között. Amennyiben megértjük az összefüggéseket, a kiváltó okokat, könnyebb beavatkozni a betegség korai szakaszában és hatékonyabb a kezelés" - hangsúlyozta Elisabeth Blackburn.
A Quintess Tudásközpont megnyitóján felolvasták Szócska Mikós, a Nemzeti Erõforrás Minisztérium egészségügyért felelõs államtitkára üzenetét, aki köszöntõjében kiemelte az egészségnevelés szerepét a betegségek megelõzésében.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt hangsúlyozta, hogy az emberek nem ismerik azokat az egyszerû módszereket, amelyekkel sok esetben megelõzhetõk a betegségek. Így célszerû lenne bevezetni a közoktatásban a népegészségtant.
"Elemi érdekünk, hogy megvalósuljanak a Quintess Tudásközpont céljai" - hangsúlyozta Éger István.
Dudits Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke kifejezte reményét, hogy a Quintess Tudásközpont munkájában hasznosítja a genomika, sejtbiológia területén folyó hazai alapkutatások eredményeit.
Falus András akadémikus, a szervezet elnöke bejelentette a Francis Crick-díj megalapítását. Az évi 5000 eurós elismerést egy független testület döntése alapján adományozzák minden év októberében olyan hazai vagy külföldi személynek, aki különösen sokat tett az egészségkultúra, egészségmegõrzés, a rendszerszemléletû orvoslás és az ismeretterjesztés területén. A zsûri három terület jeles képviselõi közül választhat: orvos, pedagógus vagy tudományos újságíró lehet a díjazott.
,
Hírek
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!