James Joyce: Ulysses. Magyarul elĂ”ször 1947-ben jelent meg, amikor mĂ©g minden lehetsĂ©gesnek lĂĄtszott, majd szinte ĂłrĂĄk mĂșlva 1949-ben, a Rajk-perrel minden remĂ©ny elveszett. (MuszĂĄj ideĂrnom, hogy az ĂĄltalam hasznĂĄlt ketyere, amin kopogok, standard szĂłkĂ©szlete nem ismeri a Rajk-per kifejezĂ©st, amit jelzĂ©s-Ă©rtĂ©kĂ»nek vĂ©lek.) EzutĂĄn nem az Ulysses, de az SZK(B)P rövid törtĂ©netĂ©t ontottĂĄk a nyomdagĂ©pek, amit SztĂĄlin generalisszimusz jegyzett. A rövidĂtĂ©st fölösleges lenne feloldanom, legyen elĂ©g annyi, hogy „a" PĂĄrt volt, aminek vezĂ©re a jelszĂł szerint, uralta a vilĂĄg egyhatodĂĄt. SzĂłval az Ulyssesnek akkor befellegzett. Majd egyszeriben, hipp-hopp, elkövetkezett 1974 esĂ”s nyara Ă©s nĂ©hai Koncz JĂĄnossal, az MSZMP akkori CsongrĂĄd megyei ideolĂłgiai fĂ”nökĂ©vel majdnem egyszerre lĂ©ptĂŒnk be a könyvesboltba, megvĂĄsĂĄrolni a könyv Ășj kiadĂĄsĂĄt. KĂŒlönösebbet nem beszĂ©ltĂŒnk, de a kĂ©k borĂtĂłs vaskos kötetet megszereztĂŒk.
 Akkoriban ez könyv slĂĄger volt, 50 (!) ezer pĂ©ldĂĄnyban nyomtĂĄk ki Ă©s nĂ©hĂĄny nap alatt, elkapkodtuk. KemĂ©ny 78 Ft-Ă©rt mĂ©rtĂ©k, vittĂŒk, mint a cukrot. IsmĂ©t elrohant nĂ©hĂĄny Ă©vtized, Ă©s a mostani elvadult nyĂĄr közepĂ©n, több helyen is olvastam: Ășjra kiadtĂĄk. EzĂșttal nagymĂ©retĂ», tekintĂ©lyes kĂŒllemĂ» könyv formĂĄjĂĄban jelent meg, amelyet az 1974-es mĂ» fordĂtĂłja, Szentkuthy MiklĂłs szövegĂ©nek felhasznĂĄlĂĄsĂĄval, a Magyar James Joyce MĂ»hely kĂ©szĂtett. MagĂĄn ĂŒgy, de azt a 78 forintos kiadĂĄst bĂŒszkĂ©n hazavittem, mint leendĂ” Ulysses-olvasĂł, ĂĄm sajna, nĂ©hĂĄny rövid prĂłbĂĄlkozĂĄs utĂĄn letettem. A prĂłbĂĄn elbuktam, kĂ©ptelen voltam elolvasni. Most 4.500 Ft helyett, nĂ©mi kedvezmĂ©nnyel jutottam hozzĂĄ, Ă©s elĂĄrultĂĄk: a bolt kĂ©szletĂ©nek kis töredĂ©ke kelt el. Viszont ez a kiadĂĄs olvashatĂł, bĂĄrhol kezdhetĂ” Ă©s folytathatĂł, elismerĂ©s Kappanyos AndrĂĄs fordĂtĂł Ă©s utĂłszĂłĂrĂł, valamint munkatĂĄrsai rĂ©szĂ©re.
 MĂĄr rĂ©gen nincs kinek dicsekednem, hogy akĂĄr JJ olvasĂł is lehetnĂ©k, ha bĂrnĂĄm idĂ”vel, meg fĂ”kĂ©nt annyira Ă©rdekelne a szöveg, hogy erre fordĂtanĂĄm maradĂ©k, gyorsan fogyatkozĂł erĂ”m. AmiĂ©rt jĂł lapozni, azt Hamvas BĂ©la vĂ©lemĂ©nyĂ©vel igazolom „Az Ulysses, mint maga a szerzĂ” mondja — minden. TragĂ©dia, regĂ©ny, szatĂra, komĂ©dia, eposz, filozĂłfia. SzintĂ©zis. Az egĂ©sz vilĂĄg, a maga rendezett rendszertelensĂ©gĂ©ben, vagy rendszertelen rendezettsĂ©gĂ©ben, felbontva, összefoldozva, ahogy egy hĂ©tköznapi ember agyĂĄn ĂĄtcsurog. FelidĂ©z ĂĄtĂ©lt, olvasott, hallott gondolatokat Ă©s kĂ©pzeteket, aztĂĄn eltĂ»nik, de nem nyomtalanul, mert Ășjra feltĂ»nik, mint szĂn vagy rĂ©szlet, vagy ha szĂn Ă©s rĂ©szlet volt, mint mozgatĂłerĂ” vagy központi problĂ©ma."
 Eddig Hamvas, Ă©s itt akĂĄr vĂ©get is vethetnĂ©k a könyv szĂ©ljegyzetĂ©nek, ĂĄm mĂ©g valakiket ide kell citĂĄlnom. Szerb Antal bĂĄjos irĂłniĂĄval, de Ă©lt a gyanĂșperrel Ă©s a blöff minĂ”sĂtĂ” jelzĂ”t is megemlĂtette, bĂĄr hozzĂĄfĂ»zte: halottakrĂłl jĂłt vagy semmit. NĂĄdas PĂ©ter pedig az eurĂłpai kultĂșra irtĂłzatos robajjal törtĂ©nĂ” összeomlĂĄsĂĄt vizionĂĄlta JJ Ulyssese kapcsĂĄn, igaz 1978-ban, amely megĂĄllapĂtĂĄs igazsĂĄgĂĄt, az ĂĄltalunk is ĂĄtĂ©lhetĂ” mĂ»vĂ©szeti lĂĄtvĂĄny azĂłta csak erĂ”sĂtett. MagyarĂĄn, Ady Ășr lĂĄtnoki szavĂĄval: minden egĂ©sz eltörött. MĂĄr rĂ©gen, akĂĄr 100 Ă©ve is lehet. Igaz, tavasszal beszĂ©lgettem egy tĂ»zzomĂĄnc kĂ©szĂtĂ” mĂ»vĂ©sszel, aki ĂĄllĂtotta: az internet segĂti az egysĂ©gesĂŒlĂ©st, lĂ©vĂ©n egyidĂ”ben lĂĄthatĂł, ki mit kĂ©szĂt.
 SzĂĄmomra Arany balladĂĄi aligha fölĂŒlmĂșlhatĂłk, Ady költĂ”i kĂ©pei Ă©s Istennek hĂĄla, mĂ©g hosszan sorolhatnĂĄm, akĂĄr a Halotti beszĂ©dtĂ”l kezdve kincseinket, amelyeket mert lefeledĂŒnk, nincsenek nekĂŒnk. Akkor mi vĂ©gre JJ? Az Ulyssesben tĂ©nyleg elĂĄrult valamit abbĂłl, ami utĂĄna, mint mĂ»alkotĂĄs, teszem azt irodalom formĂĄjĂĄban, leginkĂĄbb bekövetkezett. De, mint mĂĄr PlatĂłn jelezte, a VilĂĄg nem mĂșlik el, mert felettĂŒnk lebegnek az Ăgben, eme ĂĄltalunk lĂĄthatĂł, megĂ©lhetĂ” ĂĄrnykĂ©pek valĂłi, az ĂĄrnyĂ©kok okozĂł IdeĂĄk. Ăgy is mondhatnĂĄnk köznapian, Isten mĂ©g mindig örömĂ©t leli az Emberben. Akkor meg szĂŒret, FelebarĂĄtim!
|
Hozzïżœszïżœlïżœsok Kedves Olvasïżœ! Jelentkezzen be ïżœs akkor hozzïżœszïżœlhat a tïżœmïżœhoz!