(MTI) - Hol születnek az agyban a döntések? - erre a kérdésre keresi a választ Bert Sakmann német fiziológus professzor, akinek munkáját a patch-clamp technika, egy úttörõ elektrofiziológiai vizsgálati módszer kidolgozásáért 1991-ben orvosi Nobel-díjjal ismerték el, és aki kutatásairól is beszélt kedden Szegeden, a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia orvos- és egészségtudományi szekciójának megnyitóján.
Mint a tudós a Szegedi Tudományegyetemen tartott elõadásán felidézte, az 1980-as években sikerült kidolgozniuk egy technikát, amelynek segítségével valós idõben vizsgálható a nátriumionok sejthártyán történõ átjutását lehetõvé tevõ csatornák mûködése. Azt is bizonyítani tudták, hogy a sejtek közötti elektromos jelek átvitele is ezeken az ioncsatornákon keresztül valósul meg. Késõbb az ioncsatornák felépítését leíró örökítõanyag pontszerû módosításával felépítésükrõl és mûködésükrõl is számos információt megtudtak.
A professzor úgy gondolta, a vizsgálati technika segítségével egy õt régóta foglalkoztató kérdésrõl, az agykérgi idegsejthálózatok mûködésérõl is megtudhatnak részleteket. Ehhez felállítottak egy kísérleti modellt: egy egeret helyeztek el egy platformon, a szomszédos platóra - melyet ugorva érhet el az állat - pedig csokoládét raktak. A vizsgálatok célja annak felderítése volt, hol születik meg az állat agyában a döntés arról, átugorja-e a rést a csemegéért vagy sem. Az egerek bajszuk mozgatásával tapintják ki a szomszédos platform távolságát. A kutató munkatársaival megalkotta az érintett agykérgi terület háromdimenziós modelljét, s kiderítette, más sejtek felelõsek a bajusz mozgatásért, s mások a tapintásért. Az egyelõre kérdéses, hogy végül hol születik meg a végsõ döntés az ugrásról, az azonban valószínûnek tûnik, hogy olyan területen, amely egyaránt kapcsolatban van a tapintásért és a bajusz mozgatásáért felelõs sejtekkel.
Bert Sakmann elõadásában kitért arra, személyes okai is vannak, hogy Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulója, 2012 után idén ismét elfogadta a Szegedi Tudományegyetem meghívását. 1956-ban, a forradalom idején 14 esztendõs volt, a rádióban pedig folyamatosan követte a Magyarországról érkezõ híreket. A professzor kifejtette, tisztelettel adózik azon hallgatók elõtt, akik Szegeden 1956. október 16-án elõször megfogalmazták a diákság követeléseiket. Hozzátette: németként nagyrabecsüléssel gondol Magyarországra azért is, ami 1989-ben, a vasfüggöny lebontása idején történt.
,
Universitas
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!