|
A horvátokkal közösen készített tervekkel az olasz valamint a lengyel-ukrán elképzeléseket kellene felülmúlni.
Magyarország egymás után a harmadik Eb-rendezést pályázta meg, ezúttal Horvátországgal közösen. A 2004-es Eb-re Ausztriával, a 2008-as kontinensbajnokságra pedig egyedül pályáztunk, de a mostani kandidálás a legígéretesebb.
A magyar-osztrák közös pályázat alapötletét 1994-ben fogalmazta meg Beppo Mauhart, az osztrák futballszövetség akkori elnöke. A 2000-es Európa-bajnokság pályázati határideje már annyira közel volt, hogy egy sikeres kandidálás beadására már nem volt idõ (1994 szeptembere volt a határidõ, az ötlete pedig augusztusban pattant ki Mauhart fejébõl), de a 2004-es tornára sikerrel pályázhat a "Dunamonarchia".1998. szeptember 30-án a két ország benyújtotta 288 oldalas pályázatát Genfben az Európai Labdarúgó Szövetségnek (UEFA). A magyar-osztrák pályázatot 1999-ben több európai helyszínen is bemutatták. 1999 októberében azonban az európai szövetség végrehajtó bizottsága úgy döntött Portugália rendezheti meg az Eb-t, a tartalék pedig Spanyolország lett (amennyiben a portugálok valamilyen okból nem tudták volna megrendezni a tornát úgy a spanyolok kapták volna a jogot). A titkos szavazásról, és az arányokról nem közöltek semmilyen információt sem. Viszont az UEFA akkori alelnöke, Egidius Braun az eredményhirdetés után úgy fogalmazott, hogy három kitûnõ pályázat érkezett.
Magyarország ezután megpályázta a 2008-as Eb-rendezést is, igaz másodízben egyedül. Arra a pályázatra rekordot jelentõ hét kandidálás érkezett: Magyarország mellett Oroszország, Ausztria ezúttal Svájccal közösen, Skócia Írországgal, Görögország Törökországgal, Horvátország Bosznia-Hercegovinával, valamint az észak-európai négyes (finn, dán, norvég, svéd) jelentkezett. A magyar pályázat akkor épphogy csak lemaradt: a 2002. decemberi 12-i szavazáson a gyõztes svájci-osztrák pályázat a magyarral szemben kapott több szavazatot.
. Az olaszok 11 szavazatot kaptak, a magyar-horvát pályázat pedig kilencet. A lengyel-ukrán közös pályázat hét vokssal szintén továbbjutott, a törökök (6), és a görögök (2) anyaga viszont kiesett. (Korábban Románia, Oroszország és Azerbajdzsán is jelezte szándékát, de komoly pályázattal egyik ország sem állt elõ.)
A végleges pályázati anyagot február 15-én Nyonban, az UEFA svájci székhelyén nyújtotta be a szövetség szakembereinek Kisteleki István, az MLSZ elnöke, és Vlatko Markovics a horvát szövetség elsõ embere. Az ekkor beadott anyagokat az UEFA technikai bizottságának tagjai két teljes hétig tanulmányozták, majd elemzést készítettek, amelyet továbbküldtek a végsõ döntést meghozó végrehajtó bizottsági tagoknak.
A döntés elõtti utolsó fejezet kedden volt, akkor mutatta be pályázatát Cardiffban a 3 jelölt.
A magyar-horvát tervek bemutatására a két ország küldöttségével Gyurcsány Ferenc és Ivo Sanader miniszterelnök is Walesbe is utazott. Az esemény után a magyar kormányfõ a Független Hírügynökségnek elmondta: az ország és a szervezõ testület mindent megtett a sikerért és a prezentáció is jól sikerült. Gyurcsány Ferenc szerint "innentõl az UEFA és Isten kezében van a döntés", de mindkét ország megérdelmené a közös sikert. Arra a kérdésre, hogy miért tartotta fontosnak a személyes jelenlétét, a miniszterelnök úgy válaszolt: ez nem csak sport, hanem nemzeti kérdés és fontos, hogy mindenki tudja egész Magyarország és Horvátország is a közös pályázat mögött áll.
Szerdán fél 12-kor hirdet eredményt Michel Platini, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke.
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!