7. lap. �sszesen 38.
Július 24.
A reggeli itt is svédasztalos volt, rengeteg melegkajával és személyre szabott rántottával, amit be a szakács azt tesz, amire rámutat az ember. Úgy bekajáltunk, hogy ránk fért egy kis ejtõzés az orosz zenetévét hallgatva.
10-kor indultunk volna buszos városnézésre, de eltûnt Zsolti és a családja. Judit a kajánál még találkozott velük, ám azután senki nem látta õket. Mikor felhívtuk õket, azt mondták, hogy ott vannak recepciónál. Egy 10 perc után azonban kiderült, hogy az étkezõnél rossz irányba fordultak, így a delta épület helyett a gammában vártak ránk. A két hall olyan hasonló volt, hogy nem is jöttek rá, hogy rossz helyen vannak. Így csak fél óra csúszással tudtunk indulni.
Busszal elmentünk a Vörös térhez, a Lomonoszov Egyetemhez és a Nagyszínházat (Bolsoj Teatr), majd délután a Kremlt néztük meg, ami a város történelmi múltjának fõ centruma. Itt található a Fegyvertár, a Nagy Kreml Palota, a Lázár templom, az Uszpenszkij Székesegyház, a Blagovescsenszkij Székesegyház, az Arhangelszkij Székesegyház, a Nagy Iván harangtorony, a Tizenkét apostol temploma, a Pátriárkák palotája, a Kongresszusi palota (ami Putyin rezidenciája), a Kreml-ágyú és a Kreml-harang. Ez utóbbit épp restaurálták, így egy paraván mögött volt. Az egyik templomban még egy férfikar énekét is meghallgathattuk, ami nagyon szép volt. Igen nagy hatással voltak rám az 5-600 éves ikonosztázok is, hiszen eddig nem láttam ilyeneket (kivéve persze a péterváriakat).
Ezután Judittal és Dáviddal kimentünk a Vörös térre, ahol a Történeti Múzeum, a GUM Áruház, a Boldog Vaszilj templom (Vaszilij Blázsennij), valamint a Kreml fala elõtt a Lenin mauzóleum áll. Sétálgattunk a GUM áruházban, de venni nem vettünk semmit, ugyanis az árak iszonyatosan magasak. A kaják ezzel szemben viszonylag elfogadható összegekbe kerülnek.
A Történeti Múzeumnál majmok és sasok voltak kikötve, amikkel pénzért lehetett fényképezkedni. Szerencsétlen állatok elég rossz bõrben voltak. Hol van ilyenkor a Greenpeace?
Este Dáviddal felfedeztük a szálloda környékét, és rájöttünk, hogy nem véletlen a dupla kerítés a hotel körül. Kint az úton rendõrautó cirkált, oldalán 5-6 körözött személy fantomképével. A tó körül 2 kocsma volt, mi a távolabbiba mentünk, de olyan arcokat láttunk, hogy nem tudtam másra gondolni, csak hogy vajon milyen gyorsan tudunk futni. A parton csak mi voltunk fehérek, a többiek dagesztániak és azeriek. Muszlimok lévén õk csak teáztak, de ettõl nem lettem sokkal nyugodtabb. Az egyik kocsmában egy szintetizátoros és egy elektromos gitáros szolgáltatta a zenét, a helyiek meg táncoltak rá. Minden népcsoport hozta a saját táncát. Igazi folklórestben volt részünk.
,
Gyûjtemény
1
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
Csenke László 2006 August 02, Wednesday, 22:32:14
Kedves Barátaim, gratulálok a döntéshez, mert régi Pétervár-barátként örömmel olvastam, hogy Marokkó vagy Skócia helyett Pétervárra és Moszkvába vettétek utatok. Vitatkoznék ismerõseitekkel, akik meglepõdtek elhatározásotokon, ugyanis Pétervár és az orosz kultúra - magánvélemény - jelentõsebb a marókkói vagy a skót kultúránál. Szerkesztési szempontból némi korrekcióra szorul, hogy Pétervár lakossága 4 millió, mert 8 millió volt évekkel ezelõtt is, s hogy felezõdtek volna, alig hiszem. Carszkoje Szeló nem Petyergoff, noha a képen utóbbi rezidencia kaszkádja látható. Moszkvában nem a pétervári Néva hidak nyílnak fel éjszakánként, hogy áthaladjanak rajtuk a tengerrõl érkezõ hajók. A fehér éjszakákban, mivel nem nyugszik le a nap, nincs díszkivilágítás sem. Remélem élményeitekrõl még olvashatunk ez oldalakon, mert kiváncsi lennék, milyen tartós kultúremlékeket szereztetek?