Az orszĂĄgos nĂŠmet emlĂŠkhelyen tartott tisztelgĂŠsen felolvastĂĄk OrbĂĄn Viktor levelĂŠt, amelyben a miniszterelnĂśk az egĂŠsz nemzet pĂłtolhatatlan vesztesĂŠgĂŠnek nevezte a magyarorszĂĄgi nĂŠmetek hatvannyolc ĂŠvvel ezelĂľtti elhurcolĂĄsĂĄt. Az emlĂŠkezĂŠs kultĂşrĂĄjĂĄra van szĂźksĂŠg MagyarorszĂĄgon minden gaztettel ĂŠs gonosztettel szemben. Az emlĂŠkezĂŠs a megbĂŠkĂŠlĂŠst szolgĂĄlja, s ennek beteljesedĂŠse lehet 2014-ben, (...) ha az Ăşj OrszĂĄggyĂťlĂŠsben nĂŠmetĂźl, sajĂĄt anyanyelvĂŠn szĂłlalhat meg a magyarorszĂĄgi nĂŠmet nemzetisĂŠg vĂĄlasztott vagy delegĂĄlt kĂŠpviselĂľje - fejtette ki a kormĂĄnyfĂľ.
   
Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelõs államtitkár kiemelte: Magyarország kormánya felelõsséget érez a nemzetiségi kultúrák értékeinek megõrzése, megélése és fejlesztése iránt. Úgy fogalmazott: a múlt és a jelen minden olyan tettére, amikor valakit, vagy akár egy egész nemzetiséget ki akarnak tagadni a nemzetbõl, öncsonkításnak tekinthetõ. A 68 évvel ezelõtti eseményekre utalva azt mondta: az ország felvirágoztatásáért hozott megannyi áldozatuk, kiemelkedõ tetteik és hírnevünket öregbítõ életpályák egész sora vált ezzel a tettel semmivé.
   
Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke arra emlékeztetett, hogy az Országgyûlés mintegy egy hónapja "kérésünkre megváltoztatva korábbi határozatát, egyértelmû fogalmakat használ, és nem kísérli meg a felelõsséget teljes egészében a gyõztes nagyhatalmakra hárítani azért, ami a magyarországi németséggel történt", amiért köszönet illeti az Országgyûlést és a kormányt. Hozzáfûzte: az õszinte szembenézés a múlttal, az õszinte szembenézés a felelõsség kérdésével tudnak hozzájárulni ahhoz, hogy mi és a minket követõ generációk valóban európai életet tudjanak élni közös hazánkban.
   
Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlõdésért Egyesület), a Pest megyei település polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy soha ki nem törölhetõ nyomokat hagyott az egyének, a családok életében ez a dráma. Hozzátette: "azért vagyunk ma itt, hogy megemlékezzünk az egykori áldozatokról, és tudatosítsuk a felelõsségünket abban, hogy soha, sehol, senkit ne lehessen többé ebben az országban származási alapon megítélni". A beszédeket követõen katonai tiszteletadás keretében a magyar kormány mellett többek között a köztársasági elnök, az Országgyûlés és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata nevében helyezték a megemlékezés koszorúit. Az emlékmûnél szintén koszorút helyezett el Matei Hoffmann, Németország budapesti nagykövete, Christoph Bergner, a német szövetségi parlament képviselõje, valamint Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök. Január 19-én másodszor emlékeztek meg az elhurcolt és elûzött magyarországi németekrõl. Az Országgyûlés 2013. december 17-én a magyarországi németek elhurcolásának és elûzetésének emléknapjává nyilvánította január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító elsõ vonatszerelvény. Az elsõ vonat Budaörsrõl indult.