(MTI) - Egy ciprusi kĂ©sõ kõkori telepĂĽlĂ©s rĂ©gĂ©szeti feltárásán talált leletek alátámasztják azt az Ăşj elmĂ©letet, hogy az emberek az eddig vĂ©ltnĂ©l ezer Ă©vvel korábban nĂ©pesĂtettĂ©k be a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigetĂ©t, Ciprust.
    A Ciprusi Egyetem, a Torontói Egyetem és a Cornell Egyetem szakemberei által az Aja Varvara-Aszprokremnoszban folytatott feltárásokon talált tárgyak, eszközök között a régészek rábukkantak az eddigi legkorábbi ciprusi teljes emberi alakábrázolásra. A szénizotópos vizsgálatok kimutatták, hogy a térségben már Kr.e. 8800-8600 között, a neolitikus kor kezdete vagy a késõ kõkor vége körül éltek emberek, akkor, amikor a vadászó közösségek elkezdtek mezõgazdasággal foglalkozni az egész Közel-Keleten.
    Ez azt mutatja, hogy Ciprus nagyon is a neolitikus forradalom rĂ©szese volt, amikor jelentõsen nõtt a mezõgazdasági termelĂ©s Ă©s az állatok háziasĂtása. A mezõgazdasággal megkezdõdött a javak felhalmozása. Az embereknek lett idejĂĽk arra, hogy más szerepekre szakosodjanak, mint pĂ©ldául a kĂ©zmĂ»vessĂ©g, Ă©s arra is, hogy idõt szenteljenek a figuratĂv mĂ»vĂ©szetnek - idĂ©zte Sally Stewartot, a TorontĂłi Egyetem rĂ©gĂ©szeti központjának kutatĂłját a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztõ hĂrportál.
    A kicsiny nõi szoborra vulkanikus kõbõl kĂ©szĂĽlt tárgyak között leltek rá a rĂ©gĂ©szek, akik találtak mĂ©g kĂ©t lapos kõszerszámot, az egyiken vörös agyagmaradvánnyal. Az eszközök Ăşjabb bizonyĂtĂ©kot szolgáltatnak arra, hogy a tĂ©rsĂ©gben jelentõs kĂ©zmĂ»ves tevĂ©kenysĂ©g folyt, durván faragott eszközöket kĂ©szĂtettek Ă©s agyagot állĂtottak elõ.
    CiprusrĂłl eddig is tudták, hogy folyamatosan lakott volt, Ă©s az ott Ă©lõ emberek mezõgazdasággal foglalkoztak, ám a szakemberek Ăşgy vĂ©ltĂ©k, hogy benĂ©pesedĂ©se jĂłval kĂ©sõbb kezdõdött, mint a Földközi-tenger keleti medencĂ©jĂ©t övezõ tĂ©rsĂ©gekben. Mivel a sziget alig 100 kilomĂ©terre fekszik az ázsiai partoktĂłl, a betelepedõk könnyen átkelhettek a tengeren a mostani SzĂria Ă©szaki rĂ©szĂ©rõl, TörökországbĂłl Ă©s LibanonbĂłl.
    Az emberek látták a hegyeket, Ă©s valĂłszĂnĂ»leg vonzotta õket a kovakõ bõsĂ©ge. Ezek az emberek már használták a kovakövet eszközök kĂ©szĂtĂ©sĂ©re, Ă©s ki valĂłszĂnĂ»leg ki akarták aknázni az itten forrásokat - magyarázta Stewart.
    A késõ kõkori lelõhelyre elõször az 1990-es években bukkantak rá, és hasonló lelõhelyeket talált 1998-ban Sally Stewart és Carole McCartney, a Ciprusi Egyetem szakembere.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!