(MTI) - A CIB Bank elemzõi 2014-ben 3 százalék alatti költségvetési hiánnyal és 1,5 százalékos GDP növekedéssel számolnak, véleményük szerint az Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentési ciklusa 3 százaléknál állhat meg, kamatemelés a jövõ év vége felé lehet, a forint mérsékelten erõsödik, az euró árfolyama 2014 végén 289 forint lehet.
Trippon Mariann, a CIB vezetõ elemzõje kedden Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a 2012 augusztusában kezdõdött kamatcsökkentési ciklus elõrejelzésük szerint 3 százalékon állhat meg, amit huzamosabb ideig tartó szinten tartás követhet. A várhatóan növekedésnek induló infláció és az amerikai jegybank szerepét betöltõ Fed mennyiségi lazításának visszafogása, vagy az erre vonatkozó várakozások feltörekvõ piacokra gyakorolt hatása azonban 2014 vége felé kamatemelésre késztetheti az MNB-t.
A CIB elemzõi szerint a forint számára jövõre is erõs hátteret jelenthet az erõteljes külkereskedelmi és fizetési mérlegtöbblet, így a 2013 év végi 298 forint után 2014 végére 289 forintos eurót prognosztizálnak. Rövid távon 300 forint körül ingadozhat az euró árfolyama, tartósan 320 forint feletti árfolyamot a gazdaság nem bír el.
A jövõ évi választások ellenére 2014-re nem számolnak a 3 százalékos maastrichti limitet meghaladó deficittel és az idei 0,9 százalék után 2014-re 1,5 százalékos növekedést jeleznek elõre. Az alacsony növekedési potenciál és a magas külsõ adósságállomány hosszabb távon is komoly kockázatokra utal.
A CIB szakemberei szerint ahhoz, hogy Magyarország kikerüljön az adósságcsapdából, elengedhetetlen a növekedési potenciál és a foglalkoztatottság emelése, a versenyképesség javítása, a megfelelõ szerkezeti reformok végrehajtása, a beruházások ösztönzése. Az egyik legnagyobb feladat jövõre az adósság finanszírozásához szükséges bizalom erõsítése lesz, hiszen a Magyarország számára rendkívül kedvezõ globális likviditási helyzet kedvezõtlen irányú változása már 2014-ben elkezdõdhet.
Trippon Mariann felhívta a figyelmet arra: a 2014-es számok elsõ ránézésre mindenhol javulást mutatnak, a fõ folyamatok mögé tekintve azonban árnyaltabb a kép. Magyarország az egy fõre jutó GDP-t tekintve 2004-2005-ben elkezdett leszakadni a régiótól, 2012-ben a régió legtöbb országa elérte a válság elõtti szintet, Magyarország azonban még nem.
A 2012-es 15 százalék körüli GDP-arányos beruházási ráta még az amortizációt sem fedezte, az idei év az állami beruházásoknak köszönhetõen fordulatot hozott, azonban 20-25 százalékos GDP-arányos beruházási szint kellene a fenntartható, egészséges növekedéshez. Jövõre a magánszektorban is élénkülhetnek a beruházások az MNB növekedési hitelprogramjának köszönhetõn.
A világgazdasági folyamatokról szólva a vezetõ elemzõ azt mondta: megkönnyebbülten nézhetünk vissza 2013-ra és óvatos derûlátással tekinthetünk 2014-re.
Az idén folytatódott a fokozatos, lassú kilábalás, a növekedési ütemben azonban jelentõs eltérés tapasztalható a régiók és országok között. Az összeomlási forgatókönyvek mára kiárazódtak a piacokról, a válságról azonban továbbra sem lehet múlt idõben beszélni, az akut problémákat nem sikerült megoldani.
Mini krízisek kialakulására 2014-ben is van esély, jelenleg azonban a legfõbb kockázatnak azt látják a CIB elemzõi, hogy a világgazdaság hosszan tartó, alacsony növekedési periódus elõtt áll, ami rendkívül megnehezítheti az adósságleépítést, a magas munkanélküliség csökkentését és a strukturális reformok végrehajtását.
Trippon Mariann nem tartotta kizártnak, hogy a Fed eszközvásárlási programjának leépítése - ami a fõ piaci folyamatokat meghatározza - már decemberben elkezdõdhet, de szerinte valószínûbb a márciusi kezdet. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a feltörekvõ piacokra kevesebb tõke áramlik majd, változékonyabbak lesznek az árfolyamok, s elképzelhetõ, hogy a befektetõk a térségen belül is elkezdenek majd differenciálni.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!