(MTI) - Az Európai Unió Tanácsa hétfõn elfogadta az úgynevezett kettes jogszabálycsomagot, amelynek célja, hogy szorosabbá tegye ellenõrzést az eurózóna országainak költségvetése fölött és a bajba került vagy pénzügyi segítséget kérõ országok gazdaságpolitikájának felügyeletét - tudatta hétfõn az állam- és kormányfõket tömörítõ tanács sajtószolgálata.
Az összesen három jogszabályt nem a pénzügyminiszterek, hanem az agrárminiszterek tanácsa fogadta el, érdemi vita nélkül, amit az tett lehetõvé, hogy korábban az uniós tagállamok állandó képviselõi, lényegében uniós nagykövetei már rábólintottak mindháromra, és kinyilvánították, hogy a tanács vita nélkül elfogadja a jogszabályokat, ha az Európai Parlament megszavazza a javaslatokat.
A két rendelet közül az egyik azt írja elõ az eurózóna tagállamainak, hogy minden év október 15-ig jutassák el az Európai Bizottsághoz a következõ évre vonatkozó költségvetés tervezetét, ha pedig a brüsszeli testület úgy látja, hogy a büdzsétervezettel az adott ország súlyosan megsértené a stabilitási és növekedési paktumban vállalat kötelezettségeit, akkor a tervezett költségvetés felülvizsgálatát kérheti. Ez a paktum az, amely lefekteti, hogy minden tagállam köteles kiegyensúlyozott fiskális politikát folytatni, vagyis az államháztartás hiányát fenntartható módon a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani, államadóságát pedig csökkenõ pályán tartani és a GDP 60 százaléka alá szorítani.
A kettes csomag másik eleme azt szabályozza, hogy a "súlyos pénzügyi zavarral" küzdõ vagy pénzügyi segítségben részesülõ eurózóna-tagállamok a jövõben fokozott ellenõrzés alá esnek. A rendelet ebbõl a szempontból külön kiemeli azokat az országokat, amelyek nem elõvigyázatossági segítséget kapnak, nekik ugyanis nem csak ellenõrzésnek kell alávetniük magukat, hanem makrogazdasági kiigazítást is végre kell hajtaniuk.
Az Európai Parlament márciusban szavazott a csomagról, miután pedig a tanács is rábólintott, a két jogszabály három nappal azt követõen hatályba is léphet, hogy kihirdették az unió hivatalos lapjában.
Hétfõn a tanács szintén rábólintott a hitelminõsítõket érintõ szabályozás módosítására is, amelynek célja a verseny fokozása az ágazatban és az összeférhetetlenségek kizárása. A hitelminõsítõkre vonatkozó új rendelet értelmében például az intézeteknek a jövõben közzé kell tenniük, ha a hitelminõsítõ tõkéjének vagy szavazati jogának legalább 5 százalékát birtoklók legalább ugyanekkora részesedést szereznek egy olyan vállalatban, amelyet az adott hitelminõsítõ tanúsít. Emellett az új szabályozás megtiltja, hogy valaki egynél több hitelminõsítõben is 5 százaléknál nagyobb részesedéssel rendelkezzen. A rendelet értelmében a hitelminõsítõktõl a jövõben peres úton lehet majd kártérítést követelni, ha szándékosan vagy súlyos gondatlansággal kárt okoznak. A módosított rendelet azt is elõírja, hogy az államadósságok minõsítéseit a jelenlegi 12 hónap helyett a jövõben sûrûbben, félévente kell kötelezõen felülvizsgálniuk a hitelminõsítõknek.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!