Programajánló
M�jus 2024
H K S C P S V
29301 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
Ebben a h�napban
HĂ­rfolyam
14:42 
Csongrád megyében is támogatják a Mintamenza program terjedését
14:41 
Ukrán válság - Az oroszok hajók elsüllyesztésével foglyul ejtették az ukrán flotta egy részét
14:40 
Ukrán válság - Orosz lap: Viktor Janukovicsot állítólag infarktussal kórházban kezelik
14:38 
Versenyuszoda épül Gödöllõn
14:36 
Ukrán válság - Magyar katona vezeti az EBESZ katonai megfigyelõit
13:44 
Diszkótragédia - Fenntartotta a korábbi jogerõs ítéletet a Kúria a West Balkán-ügyben
Szeged
Szegedi hĂ­rek
Bõrgyógyászati távkonzultációs rendszert fejlesztettek Szegeden
Vízilabda ob I - Molnár Tamásék Diapolo Szeged VE néven folytatják
Pingvinfiókák születtek a Szegedi Vadasparkban
Szabó Gábor akadémikust javasolja rektornak a Szegedi Tudományegyetem szenátusa
Választás 2014 – Botka: az Orbán-kormány leválthatĂł
Magazin
Uccai dumák
Halhatatlan õsforrások
Játék
Kivirágzás vezényszóra
AutĂłk
Elképesztõ: Pagani replika Porsche alapokon
EU EU
Alkotmánymódosítás - A magyar alkotmányos helyzetrõl vitázott az Európai Parlament
MTI   2013 April 17, Wednesday  

(MTI) - Lényegében az eddig ismert álláspontokat ismételték meg a felszólalók a magyarországi alkotmányos helyzetrõl tartott vitában szerdán délelõtt az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF

(MTI) - Lényegében az eddig ismert álláspontokat ismételték meg a felszólalók a magyarországi alkotmányos helyzetrõl tartott vitában szerdán délelõtt az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén.

    Az Európai Tanács álláspontját az ügyben Lucinda Creighton, Írország Európa-ügyi minisztere ismertette, aki elmondta, hogy a tanács ezt a kérdést nem vitatta meg, és állást foglalni sem óhajt, ezért az EP-ben tartott vitához érdemben nem tud hozzászólni.
    Lényegében megismételte a José Manuel Barroso által korábban megfogalmazottakat Viviane Reding, a bizottság alapjogokért és igazságügyi kérdésekért felelõs alelnöke, aki a brüsszeli testület nevében szólalt fel. Reding felhívta a figyelmet azokra a kérdésekre, amelyeket José Manuel Barroso bizottsági elnök korábban aggályos pontokként emelt ki Orbán Viktornak írt levelében. Ezek közt az elsõ az, hogy ha európai bírósági döntés alapján Magyarországnak fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor annak finanszírozására eseti adó vethetõ ki.
    "Valóban van értelme annak, hogy az állampolgárok fizessék meg annak az árát, ha az állam nem tesz eleget uniós jogi kötelezettségének?" - tette fel a kérdést Reding, aki második aggályos pontként az Országos Bírósági Hivatal ügyáthelyezési jogát nevezte meg. Felhívta a figyelmet, hogy a magyar hatóságok eljuttatták a bizottsághoz az erre vonatkozó módosító javaslatot, amely szerintük eleget tesz a Velencei Bizottság követelményeinek, és amelyet a bizottság tanulmányozni fog. A harmadik ügyben, a politikai hirdetések korlátozását illetõen Reding az európai parlamenti választási kampány szempontjából emelte ki azt, hogy a korlátozások indokoltságának és arányosságának a követelményét tiszteletben kell tartani.
    "Ez a felsorolás egyáltalán nem teljes, a bizottság folytatja az ügy jogi elemzését. Ha pedig ez lezárul, akkor a bizottság, ahol ez szükséges, megteszi a kellõ lépéseket a kötelezettségszegési eljárások megindítására" - mondta Reding.
    Az európai szocialisták, a liberálisok és a zöldek részérõl frakcióvezetõk szóltak hozzá a vitához.
    A Fideszt is a tagjai közt tudó Európai Néppárt részérõl a luxemburgi Frank Engel, a frakció elnökségének tagja egyebek között hangsúlyozta: a néppárt azt várja, hogy a bizottság befejezze az alkotmánymódosítás elemzését, majd világosan fogalmazza meg, mit kell tennie Magyarországnak, hogy jogrendjét összhangba hozza az uniós szabályozással. Engel rámutatott, hogy a magyar alkotmányos rendszert nem csak bírálta, hanem több ponton méltatta is a Velencei Bizottság. A luxemburgi politikus arra is kitért, hogy a kétharmados törvények jogi intézménye a kilencvenes évek óta létezik Magyarországon.
    Hannes Swoboda, az európai szocialisták frakcióvezetõje úgy vélekedett: jogállamban nem elfogadható, hogy egyes rendelkezéseket azért emeljenek alkotmányos szintre, hogy az alkotmánybíróság ne dönthessen róluk. Swoboda úgy fogalmazott, "nonszensz" az az érvelés, hogy a magyarországi eseményeket csak a baloldal bírálja. Swoboda szerint a néppártnak azt kell eldöntenie, hogy az Európai Bizottság vagy Orbán Viktor oldalára áll.
    A vita közben rövid szóváltás alakult ki Swoboda és Szájer József fideszes EP-képviselõ között. Swoboda világos állásfoglalást sürgetett a magyar kormányzat részérõl a szerinte növekvõ magyarországi antiszemitizmus ellen. Szájer József válaszul elmondta, hogy a napokban magyar bíróság az alaptörvény negyedik módosítása alapján tiltotta be az Adj gázt! mottóval szervezett motoros felvonulást, amelyet a Nemzeti Érzelmû Motorosok rendeztek volna a holokauszt áldozataira emlékezõ Élet menetével egy idõben.
    Guy Verhofstadt, a liberálisok belga frakcióvezetõje annak a véleményének adott hangot, hogy szerinte nem normális, hogy az EP megosztott a kérdésben, mert együttesen kellene fellépni az ellen, hogy Magyarország, mint mondta, megsérti az uniós jogot és értékeket.
    "Az uniós szerzõdésnek van egy cikke ennek kezelésére, ott van a hetes cikk" - hangoztatta a korábbi belga kormányfõ, aki szerint a bizottságnak kellene kezdeményeznie a hetes cikk szerinti eljárást Magyarországgal szemben, amely végsõ soron - a tagállamok egyhangú beleegyezésével - az adott ország szavazati jogának a felfüggesztésével is végzõdhet, s ez az uniós döntéshozatalból való teljes kizárást jelenti. Erre még sosem volt példa. Ha viszont a bizottság ezt nem teszi meg, akkor a parlamentnek kellene - hangsúlyozta Verhofstadt.
    Rebecca Harms, a zöldek frakciójának német társelnöke arra az álláspontra helyezkedett, hogy az EP nem Magyarország belügyeibe óhajt beavatkozni. Rámutatott, hogy a polgári jogok és a jogállamiság ez európai projekt lényegét jelenti. Ha ezek üres szólamok maradnak, és nem valósulnak meg, akkor az európai projekt lényegét adjuk fel - fogalmazott a zöldpárti politikus.
    Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselõcsoportjának részérõl Bokros Lajos szólalt fel, aki szerint az Orbán-kormány nem osztja az európai értékeket, a nyugati demokrácia hanyatlásáról beszél, keleti típusú tekintélyuralmi rendszert épít, és "egypárti" alaptörvényt alkotott.
    "Az alkotmányos jogállam lebontását befejezettnek lehet tekinteni" - jelentette ki Bokros, aki szerint immár bármit bele lehet írni az alkotmányba, akár azt is, hogy a mostani parlament mandátuma 20 évre növekedjen.
    A jobbikos Morvai Krisztina, aki független képviselõként szólalt fel, azt sérelmezte, hogy sem Viviane Reding, sem pedig a magyarországi alapjogok helyzetérõl szóló jelentést készítõ Rui Tavares nem jogász. A képviselõ emellett rámutatott, hogy szerinte a jogállamiság az önkény ellentéte, ami pedig a "Magyarország ellen folytatott háború" keretein belül évek óta zajlik, az önkényes.


Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player