Az uniós orszågok kßlßgyminiszterei legkÜzelebb csak åprilis 22-ikÊn ßlnek Üssze Luxembourgban, addig tehåt van mÊg idþ újabb egyeztetÊsekre - mondta egy nÊv nÊlkßli nyilatkozó európai bizottsågi forrås. Ezzel arra utalt, hogy az unió a szerb-koszovói viszony normalizålåsåt szabta feltÊtelßl ahhoz, hogy Belgråd, illetve Pristina tovåbb lÊphessen az európai integråció útjån. Hogy a felek kielÊgítþ haladåst Êrtek-e el, azt majd az uniós vÊgrehajtó intÊzmÊny - az Európai Bizottsåg - fogja vÊlemÊnyezni, Ês e vÊlemÊny alapjån a tagållami kßlßgyminiszterek dÜntenek majd a hogyan tovåbbról.
    Szerbia elvben mår hivatalos EU-tagjelÜlt, Ês most azt szeretnÊ, ha idþpontot kapna a tÊnyleges EU-csatlakozåsi tårgyalåsok megkezdÊsÊre. Koszovó egyelþre csak abban remÊnykedhet, hogy Brßsszel elvben elkÊpzelhetþnek minþsíti egy EU-koszovói tårsulåsi megållapodås megkÜtÊsÊt, Ês utat nyithat az erre irånyuló tårgyalåsok elþkÊszítÊse elþtt.
    Ivica Dacic szerb és Hashim Thaci koszovói kormányfõ a korábbi hónapokban már több részkérdésben megállapodásra jutott egymással a Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai fõképviselõ vendégeként - sõt, tevékeny közremûködésével - lezajlott hat korábbi tárgyalási fordulón. Így például megkezdõdhetett a koszovói-szerb határon a korábban rendszeres erõszakos összetûzések színterének számító átkelõ pontok közös mûködtetése, valamint megtalálták a kompromisszumos diplomáciai formulát arra, miként vehet részt Szerbia és Koszovó egymástól független tényezõként különbözõ regionális konferenciákon.
    A legkeményebb dió azonban az Észak-Koszovóban többséget alkotó szerbek helyzetének rendezése. Brüsszel ebben az ügyben is megállapodást vár a felektõl, ellenkezõ esetben nem lát lehetõséget az érdemi elõre lépésre Szerbia, illetve Koszovó európai integrációs folyamatában. A tárgyalások "a párhuzamos struktúrák felszámolásaként" jelzett témában folynak. E körülményes kifejezés valójában arra az egyszerû tényre utal, hogy az észak-koszovói szerbek a korábbi szerb állami intézmények további mûködését akarják. Nem hajlandóak elismerni, hogy a koszovói függetlenség 2008-as kikiáltása óta õk immár az albán többségû Koszovóhoz tartoznak, nem akarnak koszovói hivatalokhoz és elõírásokhoz igazodni.
    Mår az elþzþ Dacic-Thaci talålkozón is ez volt a tÊma, Ês akkor - diplomåciai forråsok szerint - nagyjåból odåig jutottak, hogy az Êszak-koszovói szerb telepßlÊsek Ünkormånyzatai valamilyen kÜzÜs szervezeti formåt hozhatnak lÊtre. Az egyetÊrtÊs azonban - pillanatnyilag - ezen a ponton vÊget is Êr: a szerbek tÊnyleges vÊgrehajtó ållamhatalmi jogkÜrrel szeretnÊk felruhåzni ezt a kÜzÜs szervezeti formåt, a koszovói albånok azonban errþl hallani sem akarnak. Minden jel szerint kþkemÊny alkudozåsokra van mÊg szßksÊg ahhoz, hogy kÜrvonalazódjon az Êszak-koszovói szerbek Ünigazgatåsånak kÜlcsÜnÜsen elfogadható mÊrtÊke, tartalma.
    A keddi elþzetes nyilatkozatok egyik fÊl rÊszÊrþl sem jeleztÊk konkrÊt engedmÊnyek szåndÊkåt, de az elzårkózåst sem. Az unió mindenesetre vilågosså tette, hogy megegyezÊst vår. Diplomatåk szerint a szerbek esetÊben ennek akår mår idÊn júniusi EU-csatlakozåsi tårgyalåskezdÊs lehetne a jutalma.