(MTI) - Egyelõre nem terjesztett az Európai Unió állam- és kormányfõi elé javaslatot Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, így kezdõdött meg az a rendkívüli csúcstalálkozó, amelynek az a célja, hogy megállapodjanak az unió következõ hét évre szóló keretköltségvetésérõl - értesült uniós forrásból az MTI.
Az elnök állítólag azzal indokolta döntését, hogy az uniós tagállamok vezetõinek nézetkülönbségei miatt nem sikerült kompromisszumos javaslatot készítenie. A csúcstalálkozó csaknem hatórás csúszással vette kezdetét. Egy neve elhallgatását kérõ uniós tisztségviselõ arról számolt be az MTI-nek, hogy több tagállam delegációja is úgy vélekedik, hiába repültek Brüsszelbe.
"Ma megállapodásra kell jutnunk az unió költségvetésérõl az évtized hátralévõ részére" - szögezte le a találkozó kezdetén a tagállamok vezetõi elõtt Van Rompuy, s bizakodóan szólt arról, hogy a tárgyalóasztal mellett sikerül végleges kompromisszumra jutni.
"Egyszerûen muszáj" - jelentette ki az Európai Tanács elnöke. Úgy ítélte meg, hogy a megállapodás karnyújtásnyira lehet, ha a teremben mindenki kompromisszumkésznek mutatkozik.
A korábban kiszivárgott információk szerint Van Rompuy olyan javaslatot tervezett a tagállamok vezetõi elé terjeszteni, amely a teljes hétéves periódusra 15 milliárd euróval kevesebb uniós kötelezettségvállalást és 30 milliárd euróval kevesebb tényleges kifizetést tett volna lehetõvé, mint a novemberben félbehagyott egyeztetésre készült megállapodás-tervezet. Ez 956,9 milliárd euró kötelezettségvállalást és 912 milliárd euró körüli kifizetést jelentett volna 2014 és 2020 között.
Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke annak a véleményének adott hangot - miután maga is megbeszéléseket folytatott a tagállamok vezetõivel -, hogy az EP szerint elõször politikai prioritásokat kellene felállítani, és ezeknek megfelelõen kellene létrehozni a büdzsé összetételét, a kifizetések struktúráját. Az EP elnöke szerint viszont a tagállami vezetõk csak a pénzrõl vitáznak, ezért a parlament "szkeptikusan" figyeli a megbeszéléseket.
"Deficites büdzsét nem fogok aláírni" - húzta alá ismét Martin Schulz, emlékeztetve, hogy az uniós alapszerzõdés értelmében ezt nem is teheti meg. Ezzel egyúttal arra is utalt, hogy az unió történetében most elõször kapott az EP jogi felhatalmazást arra: megvétózza a keretköltségvetésrõl szóló megállapodást.
Korábban több uniós forrás is így fogalmazott: óvatosan optimista azzal kapcsolatban, hogy az állam- és kormányfõknek sikerül megállapodniuk. Egy diplomata azt mondta, bízik a sikerben, de nincs rá garancia. Egy másik uniós forrás annak a véleményének adott hangot, hogy nem lesz könnyû megállapodni, de sikerülni fog. Abban minden forrás egyetértett, hogy Van Rompuy kisebb összegekkel akar a csúcs résztvevõi elé állni, mint novemberben. Az egyik tisztségviselõ elmondta, hogy a nettó befizetõ országok erõs nyomást fejtettek ki, hogy a lehetõ legnagyobb mértékben lefaragják az uniós kiadásokat, mindazonáltal érzékeltette, hogy a kohéziós forrásokat és az agrártámogatásokat tartalmazó költségvetési fejezeteken mostanra kisebb nyomás nehezedik.
Magyarország számára az jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy a bizottság által eredetileg javasolt költségvetés-tervezet értelmében eleve mintegy 30 százalékkal csökkent volna a magyarországi régióknak járó, úgynevezett kohéziós, felzárkóztatási támogatás, ráadásul a nettó befizetõk által erõteljesen képviselt általános költségcsökkentési igény közepette kellett a magyar diplomatáknak az ilyen célokra fordítható összegek emelését elérniük. A visszaesés oka az volt, hogy a bizottság sajátos számításai alapján Magyarországnak rendkívül alacsony növekedést jósoltak az adott idõszakra, valamint, hogy a testület a kiadási korlátot jelentõsen csökkentette a jelenlegi idõszakhoz képest. Egyetlen tagállam sem kaphat ugyanis a bruttó hazai termékének egy meghatározott hányadánál többet a kohéziós pénzekbõl. A keretösszeg megemelése mellett ennek a plafonnak a növelése révén juthat Magyarország több pénzhez. A magyar álláspont következetesen az volt, hogy a kohéziós pénzek célja éppen az olyan elmaradottabb térségek felzárkóztatásának elõsegítése, amelyek közé Magyarország hét régiója közül hat is tartozik, ezért a támogatások ilyen mértékû csökkentése nem méltányos, nem igazságos.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!