(MTI) - Óriási hibát, sõt bûnt követne el a kormány a szegedi lézerprojekt leállításával, ami nemcsak a városnak, hanem az egész országnak hatalmas kárt okozna - közölte Botka László (MSZP) polgármester az MTI-vel annak kapcsán, hogy a Heti Válasz csütörtöki számában megjelent cikk szerint több, az uniós tudományos nagyberuházás megvalósítását veszélyeztetõ banális hiba történt a fejlesztés elõkészítése során.
A kutatóközpont lenne az Európai Unió egyetlen Magyarországon megvalósuló tudományos nagyberuházása, amely sokmilliárdnyi mûködõ tõkét vonzana Szegedre, és több száz új munkahelyet teremtene - mondta a politikus.
Ha a kormány „bevállalja" azt a nemzetközi botrányt, hogy lemondja a projektet, az azt eredményezi, hogy hosszú évekig senki nem vesz majd komolyan semmilyen magyarországi beruházási szándékot - fogalmazott a polgármester.
A Heti Válasz cikke szerint Szeged - a város és a tudományos irányítást magához ragadó Szegedi Tudományegyetem (SZTE) nem kellõ megalapozottsággal „bujtotta fel" a politikát az ELI-ügy támogatására.
A projektet elõkészítõ ELI-HU Nonprofit Kft. 2011 decemberében a kutatóközpont megtervezésére kiírt közbeszerzési pályázatában az szerepel, hogy az elõre nem definiálható mûszaki megoldások miatt az ellenszolgáltatás mértékének csak a nagyságrendje becsülhetõ, a pontos értéke, illetõleg a pontos tartalmi elemei nem, illetve a projekt mûszaki leírását sem sikerült összeállítani, mivel a talajmechanikai szakvélemény szerint a kivitelezés területén a talaj szerkezete miatt az alapozási síkok 6-75 méter között változnak.
A jogszabályok alapján a projektcég nem vehette volna igénybe a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által számára 2011 novemberében megítélt 2,8 milliárd forintos támogatást, mivel a megelõzõ évben saját tõkéje negatív volt.
Tavaly novemberben az ELI-HU Kft. megígérte, hogy 2012 januárjában benyújtja a nagyprojekt dokumentációját az Európai Uniónak. Ez az aktus azóta várat magára.
A lap információi szerint e hibák is hozzájárultak ahhoz, hogy a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság döntése alapján augusztus 31-ig felül kell vizsgálni a teljes ELI-beruházást. A Heti Válasz miniszterelnökségi forrásai szerint a botránynak bal- és jobboldalról is lesznek néven nevezett felelõsei. A kockázatos szegedi helyszínt 2006 óta erõltette a város és az egyetem, ugyanakkor egyértelmû, hogy az ELI-HU állami projektcég mai vezetése is hozzájárult a „szuperlassú lézerügyintézéshez" - írta a Heti Válasz.
Botka László szerint, ha a hetilap cikke valóban a kormányzat álláspontját tükrözi, „szürreális", hogy a projekt lemondásának okaiként csupa olyan kérdést sorol fel az újság, amely a kormány felelõsségi körébe tartozik.
Lehrner Lórántot, az ELI-HU Kft. ügyvezetõjét, az NFÜ elnökhelyettesi posztjáról helyezte a kormány a 90 százalékban állami tulajdonú cég élére, fizetésének nagysága is közvetve a kormány döntési körébe tartozik - tudatta a polgármester.
Az, hogy 2010-ben negatívvá vált a projektcég tõkéje kormányzati döntés eredménye. 2010 elején a Bajnai-kabinet mintegy egymilliárd forint támogatást ítélt meg kutatóközpont terveinek elõkészítésére. Az összeg folyósítását a kormányváltást követõen azonban felfüggesztették, ez „kergette veszteségbe" a céget - közölte Botka László.
A tudományos nagyberuházás tervezett helyszíne, az öthalmi egykori szovjet laktanya. Minden talajmechanikai felmérés azt mutatja, a terület alkalmas a berendezések fogadására - tudatta a politikus.
A tervek szerint a világon jelenleg létezõ legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítménysûrûségû kutató szuperlézer épül Szegeden. Az ELI projekt (Extreme Light Infrastructure) az összeurópai érdekeltségû kutatási infrastruktúrák stratégiai tervében szereplõ 44 nagyberendezés egyike. A berendezés megépítésének elõkészítésében 13 ország vett részt.
Az ELI nemzetközi irányító bizottságának 2009. október 1-jei döntése értelmében a lézerberendezést három helyszínen (Prága, Szeged, Bukarest) építik meg. A lézerközpontokat közös menedzsmenttel, a ELI ERIC nemzetközi szervezet keretei között fogják üzemeltetni és hasznosítani.
A szegedi központ építésének közvetlen költsége - amelyet döntõ részben uniós forrásból fedeznek - 245 millió euró, a közvetett hatásokat is számítva azonban a beruházás becslések szerint több mint 300 millió eurós jövedelememelkedést generál a régióban.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!