|
Egy õskori felmelegedés során egyszer már kizöldült az Antarktika
MTI
2012 June 19, Tuesday
(MTI) - Az õsi Antarktika jóval melegebb és csapadékosabb volt, mint azt korábban feltételezték a tudósok - derült ki az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA szakembereinek részvételével végzett egyetemi kutatásból, amely szerint a ...
|
(MTI) - Az õsi Antarktika jóval melegebb és csapadékosabb volt, mint azt korábban feltételezték a tudósok - derült ki az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA szakembereinek részvételével végzett egyetemi kutatásból, amely szerint a hajdani éghajlati viszonyok kedvezõek voltak a jeges kontinens peremén megjelenõ gazdag növényzet fennmaradásához.
A Nature Geoscience címû folyóirat internetes kiadásában közölt tanulmány szerzõi a déli-sarkvidéki Ross-selfjég alatti területrõl gyûjtött üledékmagmintákban talált növényiviasz-maradványok elemzésével állapították meg, hogy 15-20 millió évvel ezelõtt az Antarktisz part menti területeinek nyári átlagos hõmérséklete 11 Celsius-fokkal volt melegebb, mint manapság, vagyis nagyjából 7 Celsius-fok körül mozgott. A csapadékszint is jóval magasabb volt a mai értékeknél. (Az Antarktisz magában foglalja a szûkebb értelemben vett földrészt, Antarktikát és számos szigetet.)
"A tanulmány alapvetõ célja annak feltérképezése volt, hogy mire számíthatunk a jövõben a globális felmelegedés miatt. A mostani eredményekbõl kiderül, hogy a klímaváltozás nyomán milyen szintû felmelegedésre és esõzésekre számíthatunk az antarktiszi jégtakaró területén" - közölte a kutatást vezetõ Sarah J. Feakins, a Dél-Kaliforniai Egyetem munkatársa.
A tanulmányban részt vevõ Louisiana Állami Egyetemen dolgozó Sophie Warny nagy mennyiségû pollent és moszatot talált az Antarktika területérõl gyûjtött üledékmagmintákban, a kutatók felfedezésének nyomán kezdték gyanítani, hogy a sarki övezet éghajlata a korábban véltnél melegebb volt a miocén kor közepén - olvasható a PhysOrg (http://phys.org) tudományos hírportálon, amely ismertette a tanulmány fõbb megállapításait.
A szakemberek a mintákból kinyert levélviasz-maradványokat vonták alapos elemzés alá: ezekbõl ugyanis pontosan kiolvasható az õskori klímaváltozás alakulása, mivel "dokumentálják" az élõ növény által felvett víz hidrogénizotópjainak arányát. A NASA kutatója, Jung-Eun Lee egy eredetileg a légköri vízpára hidrogénizotóp arányának elemzésére létrehozott modell segítségével vizsgálta, hogy mennyivel lehetett melegebb és csapadékosabb az õsi déli földrész.
"Amikor a bolygó felmelegszik, akkor a legszembetûnõbb változásokat mindig a sarkvidékeken lehet megfigyelni" - mondta a kutató. Tájékoztatása szerint az antarktiszi "kizöldülés" tetõpontja a 16,4-15,7 millió évvel ezelõtti közép miocén kor idején volt, amikor a légköri szén-dioxid-koncentráció értéke - a melegebb éghajlati viszonyokkal összefüggésben lévõ - nagyjából 400-600 ppm (milliomod térfogatrész) körül mozgott.
A szén-dioxid-koncentráció szintje idén már elérte a 393 ppm-et, ami évmilliók óta a legmagasabb értéknek számít. A kutatók szerint a jelenlegi növekedési ütem fényében a koncentráció mértéke a század végére elérheti a közép miocén kori szintet.
|
|
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!